Welcome in Bologna :)

Sziasztok drágáim. :) Már itt is vagyok... eltelt 3 nap, 2 éjszaka Bolognában :) Szóval most már ideje hogy meséljek is valamit. ;)

Vasárnap délben indult a repülőm Kolozsvárról és egy kb másfél órás út elé néztem, ami semminek volt nevezhető :)) felszálltunk, egyet szunyokáltam és már készülődtünk is a leszálláshoz Forlíban. (Forlí egy Bologna melletti kis város és azért repültem oda, mert a wizzairnek még nincs járata Romániából direkt Bolognába, hanem csak Forlíba.)

Kolozsvár felett

Forlí felett.

Na ott anyuka (Ilenia) várt rám. Az első meglepetés az volt, hogy én a képek alapján magasnak képzeltem el, erre egy fejjel alacsonyabb mint én :D olyan vicces volt :))) A második meglepi az volt, hogy GPS-szel is eltévedtünk hazafelé :))) merthogy elmondása szerint nem nagyon autókázik a városon kívülre, szóval nem is tudja mi és hol van :D Na. A harmadik meglepi az volt, hogy TÉNYLEG a városközpontban laknak. Mármint mondták ők, hogy 'downtown' de azért nem hittem volna, hogy ahogy kilépek az épületből máris a központ közepén találom magam :D ... Negyedik meglepetés a lift volt, ami olyan mint a régi fekete-fehér filmekben.. csúúúcsszuper :)) rácsos, meg saját kézzel ki kell nyitni és látod hogy hogyan haladsz felfelé/lefelé.. óóó mami! *_* Aztán még mindig nem fejeztem be, mert van ötödik meglepi is, mégpedig a szobám! :) Ami csodás, illetve nekem rettentően tetszik!! ^_^ Eredetileg apuka (Nick) 'dolgozószobája' volt, és ide raktározott el minden cuccot, amit utazásai során gyüjtött össze. Nem tudom elmondani, hogy mi minden megtalálható itt, így inkább csak szemléltetem :) A lényeg, hogy annyira élettel teli ez a szoba, hogy minden alkalommal mosolyra késztet ha belépek ide :)
Ja és igen, el ne felejtsem az egyelőre utolsó meglepetést ami a saját, magán, teraszom (ami azért nagyon cuccos, mert a negyediken lakunk)! :))

Forlíbol Bologna felé jövet.

Via Caprarie - részlet az utcánkból (by google)

... a lift :)

lépcső a szobám fele:)

bejárat

tadammm *_*

kijárat a teraszra

kilátás

*panoráma*

Amikor megérkeztünk végre a lakásba apuka üdvözölt mosolyogva, pici fiú (Tommy, aki 2 éves) aludt. Beszélgettünk egy rakást, térképen megmutattam pontosan honnan is jövök, elmagyaráztam hogy miért is vallom magyarnak magam, beszéltünk Új Zélandról, apuka mesélt az ő utazásairól :), aztán picur már ébren is volt. :))
Kitérőként róla annyit, hogy totál érti az angolt de nem nagyon hajlandó megszólalni csak olaszul (eddig rá tudtam venni annyira, hogy elszámoljon 10ig ;) ), szóval olyan beszélgetések folytak le eddig közöttünk, hogy én beszéltem hozza angolul, ő válaszolt olaszul, anyuka vagy apuka pedig fordította :DDD A másik dolog róla, hogy egyedüli gyerek, szóval rettentően elkényeztetett és hisztis is (konkrét példa hogy tegnap elmentünk vásárolni és ő bánatában hogy az apja nem adott neki szőlőt, lefeküdt a bolt ajtajába és nem volt hajlandó megmozdulni még akkor sem, amikor már emberek lépkedtek át rajta =DDD), de mivel reggel kb 8.30tól este 5.30ig oviban van, ígyhát két nap távlatából még mindig imádom :))) Meg amúgy is amikor nem csinál ilyeneket, akkor annyira de annyira cuki, csak mosolyog és mond össze-vissza olaszul és a kis rövidke lábaival csak úgy száguldozik körbe a lakásban :D haláli. És tegnap este pedig együtt néztünk rajzfilmet és megfogta a kezemet, aztán pedig hagyta, hogy én rakjam ágyba és én olvassak neki esti mesét. :)

Na elkanyarodtam, szóval picur felébredése után, bemutatkoztunk egymásnak és jöhetett az első olasz ebédem ^_^

Ebéd után anyuka, picur és én úgy döntöttünk, kihasználjuk hogy elállt az eső és elmegyünk kicsit friss levegőt szívni. :) Elsétáltunk az innen 5 percre található Piazza Santo Stefano-ra (azaz magyarul Szent István térre). Ott összetalálkoztunk család-barátokkal. Elmentünk egy cukrászdába (amiből itt 100 méteres körzetben millió van :D), teáztunk, sütiztünk, majd nekem rettentő fejfájásom lett, szóval én hazajöttem pihentetni az agyamat a sok információ után. :) Estére pizzázást terveztünk, amiből aztán az lett, hogy én és apuka elmentünk, vettünk pizzát és itthon megettük :D Amúgy meg isteni volt!!! *_* Vacsora után elköszöntem és ZZzzzzZZZzzz. :)

Piazza Santo Stefano

;-)

picur =)

Hétfőn reggel besegítettem a picurral reggel (már amennyit engedett :D), aztán elvonultam pakolászni, közben jött a takarítónő, aki elmondta nekem olaszul hogy miért jött én egyet 'oké'- ztam =D majd észre sem vettem amikor elment. Később pakolászás után elmentem sétálni, megkerestem az információs központot, ahol apuka egyik barátja már várt is rám és adott egy rakás útmutatót meg egy nagyon hasznos angol nyelvü térképet is. :)

Ez után megkerestem az élelmiszerboltot, vettem ebédnek valót azzal jöttem haza, ugyanis esni kezdett és aztán esett egész délután.
6körül megjött apuka picurral, ekkor volt, hogy elmentünk együtt kaját vásárolni, hazajöttünk, megjött anyuka, vacsiztunk - ami valamiféle nyers hús volt, ugyhogy én nem ettem sokat :D, játszottunk picurral majd  rajzfilmet néztünk aztán raktam ágyba és ennyi volt. :)

ide jöttünk kaját vásárolni :)

Ma reggel anyuka vitte picurt suliba és én is vele tartottam. Busszal kell menni vagy 15percet, de majdnem a ház elől indul a busz és az ovinál rak ki, szóval egyszerü. ;) Valoszínüleg jövő héttől már egyedül viszem el és szedem össze őt.
Szóval kiraktunk picurt az ovinál, ültünk buszra és jöttünk vissza az anyuka munkahelyéig. Ott elköszöntünk egymástól és én hazatérképeztem magam :D Reggeliztem és a csodálatos napsütés örömére már rohantam is városnézni megint! ;) Ezzel tudjátok nem lehet betelni... egyszerüen csodálatos érzés sétálni ezeken az utcákon... tele van emberekkel, kerékpárokkal, motorokkal, autókkal, bárokkal, cukrászdákkal, zsivajjal, ÉLETTEL!!! ^_^ Órákon keresztül csak sétáltam, fülig érő mosollyal a pofimon :))

Piazza Maggiore

Aztán rátaláltam egy könyvtárra, ott elfogyasztottam ezt

Majd leültem kint a könyvtár lépcsőre és élveztem a napsütést. :)

2 körül értem haza, ebédeltem, elkezdtem írni ezt a bejegyzést, feltöltöttem a képeket, kipakoltam a bőröndömet és 5kor elindultam a picur ovijához. :) Buszra pattantam, ott találkoztam apukával, összeszedtük picurt és már száguldoztunk is hazafelé a kis minivel. ;) (a 'száguldoztunk'-at értsétek szószerint!!! :D)
Itthon megtört a jég, ami azt jelenti, hogy picur megengedte, hogy levetkőztessem, játszott velem, mitöbb hajlandó volt CSAK velem itthon maradni, amíg apuka elment az edzőterembe! :)) Játszottunk egy rakást, röhögtünk egy csomót, totál jól éreztem magam.. komolyan! ^_^ Mindig amikor akart valamit akkor mondattam vele, hogy 'please', amit úgy ejtett ki, hogy 'pjjíííízs' :D
Aztán mikor hazajött anyuka, akkor boldogan meséltük neki, hogy milyen jól szórakoztunk, aztán folytattuk tovább a vacsoráig, majd hagyta hogy megint én tegyem őt ágyba, sőőőőőt, amikor anyuka bejött hogy átvegye a stafétabotot, akkor picur megkért, hogy maradjak én is vele amíg elalszik. *_* hát nem éééédes? :)

Tiszta cukkerbogyó ez a kiskölyök :)))

...
És a másik dolog ami szintén szuper, hogy Julie olyan referencia levelet írt, hogy most a szülők nevelési tanácsokat kérnek tőlem :)) nem viccelek! Ma délután picur lefeküdt a liftben, mert duzzogott és apuka esdeklő szemekkel nézett rám, mert nem tudta mit tegyen.. mondtam neki, hogy ne könyörögjön neki, hanem hagyja kicsit 'szenvedni' és láss csodát picur felkelt a liftből és már rohantunk is játszani. ;) aztán ma este pizsama felvevéskor is hisztizni kezdett kicsit, ekkor anyuka esdeklő szemei voltak az arcomra tapadva.. mondtam picurnak, hogy oké nézhet tévét, de csakis ha felveszi a pizsit, máskülönben tévé kikapcs.. láss csodát picur hagyta, hogy az anyja ráadja a pizsamát! :)))
Ezzel nem azt akarom mondani/kifejezni, hogy a szülők rossz szülők, mert tényleg nem! Imádják a kis öcsköst.. a baj csak annyi, hogy túlságosan is imádják ahhoz, hogy néha nemet mondjanak neki vagy hogy rászóljanak valamiért... Éppen ezért egy cuki kis elkényeztetett bébibogyó lett Tommyból. Na de sebaj, van 7 hetem, hogy rendet teremtsek :)))) Nanny McPhee 2! :DDD

Húúh, na mára ennyi.. most hogy így nézem elég részletes lett a beszámoló :)) ezentúl igyekszem lényegre törőbb lenni és nem fárasztani senkit a 'felkeltem, felöltöztem, ettem, levetkőztem, lefeküdtem' történésekkel. :)
Inkább minden nap meglátogatok egy csodás templomot, vagy múzeumot, vagy tornyot vagy parkot, vagy-vagy-vagy valamit és elhalmozlak olyan képekkel, hogy majd minden egyes porcikátok Itáliába fog vágyakozni :))

Hamarosan jövök, jóklegyetek! ;) XoXo
Angi