2012. augusztus 28., kedd

Olbia - a nyaralás, és egyebek.

Bocsánat. Tudom, hogy azt ígértem megírom a vakációzós hétről szóló bejegyzést még a múlt hét folyamán, de az történt, hogy mire észbe kaptam volna és össze tudtam volna dobni a posztot, már megint Olbiában voltunk és már megint nem volt netem...-__-

Kicsit felhúztak ezzel a kis mutatvánnyal amúgy, mégpedig azért, mert: alig, hogy hazaérünk, hétfőn már be is jelentik, hogy csütörtökön megyünk vissza Olbiába, hogy ott töltsük a hétvégét. Mondom, jó. (Persze nagyon örültem, hogy már megint indulunk, merthogy akármilyen laza is volt a 10 nap velük, azért jól esett volna eltölteni egy csendes kis családmentes hétvégét, vagy csak aludni egész nap és filmnézésen kívül nem csinálni semmit...) Kedden reggel közlik, hogy meggondolták magukat és valahol máshol szándékozzák eltölteni a hétvégét és nekem ott nem lesz jelenésem. Szupeeerrr ^^ - gondoltam én. Persze kedd délutánra megint változik az állás és tudatják, hogy mégiscsak Olbia felé veszik majd az irányt, de ha nincs kedvem, akkor nem kell mennem. Közlöm, hogy lehet inkább maradnék, mire este közlik: mennem kell mert szükség lesz rám. Hát >_< !!! És akkor eljön szerda, amikor reggel még az volt, hogy csütörtök vagy péntek lesz az indulási nap, de délre a helyzet természetesen változik és kiderül, hogy aznap este vacsi után útra kelünk... Komolyan...? 

Szóval eléggé a tököm tele van a tervmódosításokkal hangulatban voltam, amikor megérkeztünk szerdán késő este, de aztán gyorsan ágyba estem, aludtam rá egyet és másnap máris nem tűnt olyan szörnyű ötletnek az ittlét, mivel – igaz, unatkoztam, de - ott legalább van levegő és nem izzadtam éjjel nappal.

*** 
Na de meséljek először a nyaralásról.
Az is úgy kezdődött, hogy délben döntötték el, hogy este indulunk, de nem számított csak induljunk, mert Cagliariban írdatlanul kibírhatatlan hőség tombolt és már ki voltam purcanva. Este 9 körül értünk Olbiába, ahol kivilágított medence és udvaron terített asztal várt ránk… hát nyamm-nyamm-nyamm^^!


Másnaptól kezdve egyéb dolgunk nem volt 10 napon át csak evés, tengerpart/medence, alvás. Néhány este kimozdultunk itthonról egy-egy vacsora erejéig, egyik délután tettünk egy kört a tengeren az egyik hajójukkal, és volt egy délelőtt, amikor egy másik tengerpartra mentünk a hasunkat süttetni, mivel családbarátokkal találkoztunk ott.
Egész idő alatt alig voltam Rval (minden délután néztem vele mesét + babáztunk vagy rajzoltunk, amíg a szülők aludtak, aztán ennyi), ami az első 2­-3 napban frusztrált is, mivel nemigazán tudtam, hogy mit kezdjek magammal. R folyton rajtuk lógott és folyton csak anyut meg aput akarta, én meg álltam ott tétován és nem tudtam, hogy mit várnak tőlem. Aztán rájöttem, hogy túlaggódom a témát és letisztáztam magamban, hogy ha kellek, akkor szólnak majd, úgyhogy no para. És így is lett. :) Mindenhova mentem velük, és amikor kellettem, akkor ott voltam, amikor nem kellettem, akkor úszkáltam, búvárkodtam, olvastam, vagy épp süttettem a hasamat, hogy azért látszódjon rajtam is, hogy Szardínián élek + épp nyaralok. :D (az jutott eszembe, hogy ahhoz képest, hogy az elején mennyire nem volt ínyemre a napon pergelődés, mostanra már eléggé belejöttem a szigetlakó életmódba :DD)

a privát tengerpartunk:)


ez valami tengeri herkentyű volt, amit M fogott ki
távolban a 'falu'



hasamatsüttetés
délutáni hajókázás

délelőtt a Colonna tengerparton, családbarátokkal

vacsi est a városban
Utolsó előtti délután sétára adtam a fejem és úgy döntöttem, felmászom a közelben levő dombra és körülnézek kicsit. :) Minden nap fel akartam menni és körülnézni a faluban (illetve nem is falu ez, inkább ilyen csak nyáron lakott üdülő házak sokasága). Nem is bántam meg, ugyanis rátaláltam egy aprócska térre ahonnan csodálatos, az öbölre néző kilátás tárult elém… A kötelező képek elkattogtatása után letelepedtem az egyik szikladarabra és ücsörögtem ott majdnem naplementéig. :)


a tér:)



a zöld a víz közepén a nagyiék szigete
a tér az egyik szikláról:)


Hazasétáltam, készítettem pár naplementés képet és irány az ágy.


Másnap még utoljára elbattyogtam a partra egymagam. Zenét hallgattam és olvastam, nyugiban. Aztán ebéd, jól megérdemelt délutáni szunya és este jöttünk haza.


***
Hétfőn visszazökkenve a hétköznapokba máris R egész napos szórakoztatásának nehézségeivel kellett szembenéznem. Már nem is emlékszem mi mindent csináltunk, csak arra, hogy rajzoltam és színeztünk. :)) Erre is csak azért emlékszem, mert muszáj volt képet készítsek a rajzaimról, a fejlődő rajzolni tudásom megörökítése végett.:DDD


Olyan 5 körül megérkezett az egyik barátnő, később pedig Thomas így én onnantól kezdve ki voltam vonva a forgalomból. Mosás, zuhany, pihi… majd este rohanás találkozni a régesrég nem látott barátokkal. ^^

Keddre nem volt beharangozva egy barát se, így azt találtam ki, hogy készítsünk tortát. ;) Palacsinta tortát. Az ötlet szupernek bizonyult és el is telt vele majdnem az egész nap.! ^^ Először elmentünk venni hozzávalókat a sarki boltban. Aztán elkészítettük a palacsintának való masszát. Ezt két órára hűtőbe kellett rakni. Amíg a massza a hűtőben pihent, mi ebédeltünk, tévéztünk, arcot festettünk. :D Majd jöhetett a sütés és krémkészítés, végül a torta összeállítása. :) Nagyon jól elszórakoztunk, valamikor 5 körül fejeztük be az utolsó simításokat és raktuk be az isteni finomságot a hűtőbe.





Ekkor hívott P, hogy az az ötlete támadt, hogy összeszed minket és menjünk el a Mallba (bevásárlóközpont). Gyors zuhany, ruhacsere és már robogtunk is az autópályán a Mall felé. Körbesétáltunk vagy 2 órán át (semmit nem vettem, ugyanis spórolás van az NZ projekt érdekében), P megrendelte a Twilight könyvsorozatot számomra az egyik könyvesboltban majd elrángatott az elektronikai részlegre és megajándékozott egy 80 eurós külső merevlemezzel, mivel múltkor mondtam neki, hogy muszáj lesz vegyek egyet, ugyanis már kb nem férnek a képek a laptopomon és amúgy is szeretném őket eltárolni, mert amikor Új Zélandon kipurcant a gépem, akkor több mint 2000 képem majdnem odalett (szerencsére akkor Julie egyik szakértő barátja megmentett). Szóval bemegyünk a boltba, kinézzük a kütyüt, aztán megyünk a pénztárhoz. Hát ott az eszem majd megállt, amikor nem hagyta, hogy fizessek. Azt mondta ez az ajándék, amiért olyan keményen dolgoztam egész nyáron. :O ()

Szerdán délutánra Thomas volt bejelentkezve, de mivel délelőtt sem akartunk Rval unatkozni így elbuszoztunk az egyik parkba, remélve, hogy ott több levegő lesz, mint bent a házban, ahol ha a légkondi nem volt bekapcsolva, akkor küzdeni kellett a túlélésért.
Ebédidőig a fűben heverészve és buborékokat fújva eljátszadoztunk ott, aztán buszoztunk haza. (Ekkor volt, hogy M bejelentette: aznap este indulunk, tehát ebéd után gyors csomagolás volt, aztán jött Thomas és én off voltam az indulásig.)
a buszra várva
Giardini Pubblici









***
És akkor a hétvége.
(a palacsintatorta fele még megvolt, így azt elvottük Olbába és mindenki imádta!!! A nagyi még a receptet is elkérte. :D Olyan büszke voltam magamra. :) -ezt írtó fontosnak tartottam, úgyhogy le kellett vésnem mielőtt kimegy a fejemből :D)
Szóval ott hagytam abba, hogy szerda este későn érkeztünk és zuhantam is ágyba rögtön. Csütörtök és péntek vészesen hasonlított a nyaralásos napokra, azaz tömény semmit tevés volt az egész. Péntekre hajókázás volt betervezve, de a szél közbeszólt és így nem mentünk sehova megint. Én estére már nagyon untam, hogy nem csinálunk semmit, tehát vacsora után fogtam magam és felsétáltam a faluba, rátaláltam a kis térre, ahol múltkor is voltam, ott ücsörögtem kb fél 10ig, aztán vissza kellett jönnöm bébiszittelni.





Szombatra megint csak szél volt előrejelezve, ami mily meglepő végül nem ért ide, így a reggeli után gyorsan összekaptuk magunkat és 11 körül már a tengeren voltunk és suhantunk is a Tavolara sziget felé. :)
Tavolara sziget.












ééés íme a Tavolara sziget.


ilyen kék vizet még soha nem láttam *_*




Ott kikötöttünk, megebédeltünk, én és R tettünk egy rövid sétát a parton, majd indulnunk kellett vissza, mivel a beígért szél délutánra megérkezett. Kár, mivel azt terveztük, hogy valahol kikötünk a tengeren és csobbanunk is egyet, de hát ez most nem jött össze.
Amúgy meg így is szuper volt ez a kis sétahajókázás. :) A többi naphoz képest ez volt a legizgalmasabb. :DD És a sziget is gyönyörű volt, meg a víz hihetetlenül kék és tiszta. Amint láthattátok, csak úgy kattogott a fényképezőm. ;)









byeeee Tavolara...
Vasárnap estére terveztük a hazaindulást, végül pedig úgy alakult, hogy reggeli után összepakoltunk és jöttünk haza (szeles és felhős idő volt, így nem tudtunk a partra menni, tehát nem volt sok értelme elsemmizni a napot ott –örültem, mint a fene :D).

Itthon ebéd, vigyáztam kicsit Rra, majd szabad voltam, mint a madár. ^^
Bekapcsolom a laptopom és skypeon érkezik egy hangüzenetem… csodálkoztam, mivel az még sosem jött. Na de találjátok, hogy kitől jött és mi.? :) Juliék hívtak amíg vakációztam és a pár másodperces üzenet Lucy szájából hangzott el:
Na hát én vagy fél órán át bőgtem és hallgattam meg újra és újra az üzenetet. Imádom őket, nincsmit.!


Ezután összeszedtem magam és elmentem találkozni a szomszédba érkezett új kanadai óperrel (hát, így elsőre meg se közelíti drága egyetlen Brianna barátnémat, de majd meglátjuk na…), majd átruccantam a baráti társaságomhoz filmezni. Végre valami változatosság… mennyei manna.! :)

A tegnapi nap megemlíteni valója pedig ez a finomság, amit Rval hoztunk össze. ;) A receptet a netről szedtem és a torta isteni lett!!! Mindenki odavolt érte, este majdnem fele el is fogyott. :D (én pedig rájöttem, hogy egyszerűenen imádok sütni. *_*)

Végezetül pedig jövök az elmúlt két hét ízlelőbimbót csiklandozó finomságaival:












hal leves






XoXo
Angi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése