égszakadás, földindulás (...)

Hát történt itt egy s más a hét folyamán. Mint például anyuka szülinapja vagy az hogy apuka több mint 2hét után végre hazajött Indonéziából, vagy hogy megkaptam a házat egész hétvégére saját magamnak, mert a család elzúzott valahova egy olaszos nagycsaládi hétvégére...
De bizonyára sokan hallottátok a tévéből, hogy bizony történtek itt izgalmasabb dolgok is. Mint például egy földrengés, aminek megélése/megtapasztalása meg kell mondjam nem szerepelt a bakancslistámon levő dolgok között. :-/ Egyszerűen el nem tudom mondani milyen szörnyű érzés volt. A rengés vasárnap hajnalban pár perccel 4 után volt és az volt az, amitől még nem ijedtem meg annyira, egyrészt mert nem voltam egyedül, másrészt pedig nem voltam itthon-azaz négy emelettel a föld felett. Szóval "csak" annyi volt, hogy egyszer csak el kezdtek mozogni az óriási csillárok a bárban ahol voltunk és mindenki kirohant az utcára majd az egész megszűnt. Hazajöttünk és itthon találtam összetört poharat, szekrényről lezuhant borosüveget, feldőlt képeket és ekkor igyekeztem nem betojni majd lefekvés után igyekeztem nem paranoiás lenni és nem érezni azt, hogy remeg a kanapé amin alszom. Aztán sikeresen reggel lett és minden oké volt egészen délután ugy kb fél 4ig, amikor egyszercsak azt éreztem, hogy megremeg a kanapé, amit egy másodpercig betudtam annak, hogy a paranoiám halucinálásra késztet és ekkor hirtelen a rázkódás felerősödött és éreztem hogy mozog alattam a föld és láttam ahogy a csillár lengedezni kezd és a virágok levelei remegni kezdenek és hallottam, ahogy a szekrényben levő poharak zörögnek.... és hirtelen nem tudtam micsináljak csak ledermedve figyeltem hogy mi történik!... Utórengés volt.
Ha van olyan az olvasóim között aki volt részese földrengésnek akkor az tudja, hogy ezt csak az értheti úgy istenigazából, aki már átélt ilyesmit. Mert akárhányszor látjuk tévében, halljuk rádióban vagy olvassuk újságban az ilyen történésekről szóló híreket, mindig elszörnyülködünk és sajnálkozunk, talán belegondolunk, hogy úristen mi lenne ha velünk történne ez de ha senki hozzátartozónkat nem érint a dolog akkor pár nap vagy kevesebb és megfeledkezünk róla.. mert ez van és ez így oké is. De én mondom nektek, én sosem fogom elfelejteni 2012 május 19/20.át, azt az érzést amikor rádöbbensz hogy veled történik olyasmi amit eddig csak hírekben hallottál és nem is tudod micsinálj, hogy fuss vagy bujj az asztal alá, hogy síkits vagy ne, amikor a szíved olyan erősen ver, hogy majd kiugrik, közben remegsz a félelemtől és ez az egész nem tart tovább 10 másodpercnél mégis úgy érzed mintha minimum 10 lassú perc telt volna el!... És a legszörnyűbb hogy egyáltalán semmit sem tehetsz csak nézed hogy mi történik. :(
Tudjátok, láthattátok - én tényleg nem szoktam drámázni kis dolgokon... Minek a bolhából elefántot csinálni? De ez nem volt vicc. Komolyan a szombat éjjeli földrengés óta nem igazán alszom jól és napközben ha a házban vagyok, akárhányszor elhalad egy busz a ház mellett és emiatt rezzen egyet az ablak vagy a szél fúj erősebben és becsapódik a rács, nekem mindig majdnem kiugrik a szívem....
Senkinek, soha nem kívánom ezt az érzést.!!!

földrengés maradványok az ebédlőben.

***

Na de evezzünk kicsit vidámabb vizekre és hagyjuk ezt magunk mögött! Beszéltem az aggódó szardíniai hosztmamival, aki elmondta hogy ő is átélt már egy földrengést és annál hamarabb tudok majd nyugisan aludni, minél hamarabb kezdek el koncentrálni boldogabb dolgokra. :) És kezdtük ezt azzal, hogy megkért: legyek a koszorúslánya két előző aupairjével egyetemben!!!!!!!^^ :))))) És azt is elmondta, hogy mindhárman hasonló színű ruhát vettünk az esküvőre - egymás tudta nélkül. Hát nem elképesztő??!!?^^ Most komolyan! Egészen bearanyozta a napomat. :)

A múlthét eseményeiről képregényezek kicsit megint.:)

Kedden semmi extra nem történt.

vacsi: házi készítésű húsgombóc kásával:)

Szerdán végre összehoztunk egy találkozót az én Giulia barátnémmal (akivel még anno angliai aupairkedésem első hónapjában ismerkedtem meg és akivel azóta is tartottuk a kapcsolatot. És aki most Szardínián dolgozik de amúgy Bolognából való és most itthon van meglátogatni a szüleit és június 1én megy is vissza Cagliariba! - hát ez is nem valami hihetetlen egybeesés?! =) )
Szóval, találkoztunk, elmentünk sétálni, fagyiztunk, beszélgettünk egy rakást majd ő ment haza én pedig mentem összeszedni a kis öcsköst. :)

Délután szokásos módon parkoztunk majd mire hazaértünk anyuka főzött vacsit amit én és picur be is kebeleztünk egy perc alatt.=D

park :) (képeken a tictac evés folyamata:DDD)

vacsi: tortellini^^

Este pedig bébiszitteltem, mert anyuka előszülinapi vacsira ment a barátnőivel.:)

Szóval másnap, azaz csütörtökön volt anyuka szülinapja. Apuka aznapra kellett volna haza érjen, de sajnos egy nappal tovább kellett maradnia, így én a kezem közé vettem a dolgokat és eltökéltem hogy csakazértis különlegessé teszem ezt a napot anyuka számára. Tehát suli után elkészítettem az ajándékát, aztán elmentem boltba és bevásároltam egy tortához meg a vacsorához és munkához is láttam. :) 

piskótakészítés folyamata

krémkészítés

és a remekművem.^^

Persze ez alkalommal anyucikám receptjét használtam és nem interneteset, mint az anyák napi tortánál, így biztos voltam benne, hogy nagyon fincsi lesz és sikerülni is fog. ;) És sikerült is!!!^^ :) Amikor kész lett, ott ugráltam a konyha közepén :)))

Délután összeszedtem picurt majd csak a Santo Stefano térre mentünk a szokásos parkozás helyett. Olyan 6 körül találkoztunk anyukával, én lepasszoltam neki az öcsköst majd jöttem haza vacsorát készíteni. 

Santo Stefano téren

vacsora: sajtkrémmel és pestoval töltött csibehusi baconba csavarva.
köretnek főtt sárgarépa és zöldborsó

Egyszerű volt, mégis Isteni!!! Komolyan anyuka csak úgy ájuldozott, hogy milyen finom kaját rittyentettem. ;) Aztán vacsi után amíg ők ketten picur szobájában játszani kezdtek én gyorsan elhelyeztem a tortát az asztalon és énekelni kezdtem a "happy birthday to you"-t. :)) Hát annyira meglepődött, hogy úúúúristen! Még el is érzékenyült és ölelgetett vagy 5percig és felváltva hajtogatta, hogy köszöni meg hogy nem is hiszi el. :)) Nagyon örültem, hogy tényleg ennyire tetszett neki a meglepim. ;)

ajándékom ez a kép volt, amit összeszerkesztettem, kinyomtattam és keretbe raktam :)

Tortaevés után én off voltam. Összeszedtem magam és irány az éjszaka. =D Lacival találkoztam(tudjátok a magyar fiú aki itt van erasmus-on). Szóval a Piazza Verdi-n megtaláltuk egymást, elmentünk egy bárba és egy koktél társaságában kb éjfélig diskuráltunk mindenféléről.:) Majd jöttem haza és azzal a boldog tudattal dőltem ki, hogy egy háromnapos hétvége vár rám, ugyanis nem dolgoztam pénteken sem.;)

Piazza Verdi, avagy az egyetemisták szentélye.:)

koktél.

Pénteken picur örömteli sikoltozására ébredtem, azaz hazajött apuka.:) Én nem sok vizet zavartam, apuka meglepett ezzel:

hamár a csokibizniszben van benne ugye?! =D

Ebédeltünk, majd nemsokkal ezután el is indultak a hétvégi családi találkozó helyszínére én pedig a csokimmal elhelyezkedtem a kanapén és film maratonba kezdtem.:) Később a délután folyamán elmentem futni, aztán zuhany, pizsama+meleg takaró, sonkás-sajtos-sárgarépás wrap és kezdetét vette a legnyugisabb péntek este amiben részem volt amióta itt vagyok. ^^

*_*

Szombaton délig aludtam, majd sétáltam egyet, aztán csak filmeztem és pihiztem... hihetetlen szintű lustaság gyötört. =D
Estére buli volt betervezve Giuliával(tudjátok olasz barátném). Mivel ő a városon kívül lakik így be kellett vonatoznia hozzám, 9kor összeszedtem őt a Maggiore téren és már itthon is voltunk hogy összekapjuk magunkat. :) Valamikor 10körül kész lettünk és először mentünk egy pubba, majd éjfél után egy discoba, aztán éhesek voltunk és ettünk a Mekiben, majd visszamentünk a pubba, mert pár brit pasi útbaigazítást kért a legközelebbi bár felé =D Szóval elvoltunk. Aztán fél négy körül átmentünk egy másik bárba mert a pub bezárt és aztán ezután nem sokkal volt a földrengés. A sokk után valamikor 5-6 körül sikerült nyugovóra térnünk.

én & Giulia

disco.

Giulia másnap reggel 10körül ment haza, én összeszedtem magam majd reggeli után filmeket néztem, aztán elmentem elemózsiát vásárolni, filmeket néztem, ebédeltem és 3után nem sokkal volt az újabb rengés(azaz utórengés).
Ezután már nagyon vártam haza a családot, majdnem örömujjongásba kezdtem amikor betoppantak olyan 6körül... Csodás érzés volt hogy megint élettel teli volt a ház, hogy picur futkorászott körbe, hogy apuka egyik felé-anyuka másik felé beszélgetett, hogy együtt főztünk vacsorát, majd volt akitől elköszönjek amikor ágybabújtam. :) Akármennyire jó volt kicsit egyedül lenni azért ez akkor sem az én műfajom...

ebédem: sonkás, zöldséges wrap

vacsi: sajttal töltött csibehús & főtt zöldség.

Na kb ennyi mára.. végezetül posztolom az utóbbi napokban rongyosra hallgatott két számot. Nem tudom miért de annyira tetszenek, hogy nem bírom abbahagyni a hallgatásukat. :)

ezt az egyik filmben hallottam

ezt pedig a rádióban :) ♥

Enjoy & see you soon! :)
XoXo

Angi