Kisregény egy internet kávézóból

Gyerekek maratoni, word-ben megírt bejegyzés következik, egy internetkávézóbol közzétéve. Esedezem bocsánatért, de több képre itt nem futja az időmből. Viszont amint lesz a házban végre net, elárasztalak majd.. angibecsszó!!! Addig is:


Péntek
Megejtettük a találkozót az említett au-pair lánnyal. Christina a neve, 18 éves, német és három gyerkőcre vigyáz.. Én meg ájuldoztam, hogy értem én hogy NZ szép hely, de 3 gyerek 18 éves fejjel a világ végén??? :o Neeeeem.
Na szóval ez a fele mindegy is. A találkozónk és ismerkedésünk helyszineként az Auckland Domain-t választottuk, mert azt mindketten meg akartuk nézni. :) A Domain-től nem messze levő buszmegállóban találkoztunk. Én gyalog mentem, dacolva esővel, széllel, franc tudja mivel még, és majd megfagytam mire odaértem.. Elsőre elég kis szótlan volt Christina, de aztán a végére belejöttünk a dumcsizgatásba. ;) A Domaine nagyon szép és óriási.

nem értem el. :D

heloooo Mr Szépfiú. :DD

kicsi Angi, nagy fa.:)

én&Christina

:D

NZ-i szivárvány. :)

..ezt pedig a Gossip Girl kedvelőknek. ;)

Nem tudom biztosan, de kb 2 óra alatt jártuk körbe és még nem is voltunk alaposak. Jah amúgy nem NZ lakosoknak nem ingyenes, $10.. de mi túl szépen mosolyogtunk ahhoz, hogy a pultnál alló fiatalember pénzt kérjen. :D Csak a kezünkbe nyomta a kis zöld korongokat hogy ragasszuk a ruhánkra és vigyorogva mondta, hogy mehetünk. ;) hihi
A múzeum után elsétáltunk a Téli-kertbe is. Hát az kb mint egy mini dzsungel, óriási növényekkel..hihetetlen. Itt minden olyan nagyra nő, hogy az elképesztő! Téli-kert után aztán elbúcsúztunk és mindketten hazafelé vettük az irányt.
Majd megfagytam mire hazaértem, de aztán otthon simán lazultam, majd lassan összeszedtem a cuccokat a másnapi költözéshez. Este a szülők kimentek vacsizni, Lucy és én pedig tévéztünk majd alvás.


Szombat
Reggel Lucynak hála kb 7 kor ébredtem, pedig ugye szombat volt--azaz szabadnap. Mindegy, felvakartam magam az ágyból-mondván eleget pihiztem a kényszer-szabim ideje alatt és a szülők "dolgoztak" helyettem hétköznapokon is. Szóval felkeltem, adtam neki reggelit, bekapcsoltam a tévét és visszabujtam az ágyba. Persze a Kisasszonynak 5 percenként lett valami problémája így nonstop szőlítgatott engem a nappalibol... Kb 20 perc után megunta, hogy ezt csinálja és felkeltem. Felöltöztem és befejeztem véglegesen a pakolást. Később a szülők is felébredtek és vagy 100 szor megköszönték, hogy hagytam őket pihenni. :)
Valamikor aztán dél körül indultunk el Takapuna felé. 
És fél óra múlva már itt is voltunk.

igy néz ki felülről Takapuna. :)

..és ez az új otthonunk. :)

ebédlő

ebédlő és 'sunroom'

nappali

vendégszoba

konyha

szülők hálója

enyém

Lucyé

kertünk

kilátásunk

még vulkánunk is van. :D

Mindenki megkapta a saját szobáját, lecuccoltunk és lazultunk. ;) Később elmentünk vacsizni, vacsi után sétáltunk az utcákon, felmértük a terepet.:D majd vissza az autóhoz és irány haza.
Itthon tenti, azzal a tudattal ágyba pottyanva, hogy holnap déééééélig alhatok. ^^


Vasárnap
Majdnem délig aludtam majd zuhany, reggeli és később elzuztunk vásárolni. A Mallban mindenki a saját utját járta és én összefuttam egy magyar családdal. :) Anyuka, apuka és egy édes kislány..épp a kasszához csoszogtam amikor megütötte a fülemet az ismerős beszéd. Aztán nem tudtam, hogy meg merjek-e szólalni, de az anyuci olyan édesen mosolygott amikor odanéztem így bátorkodtam kimondani, hogy "én is magyar vagyok" :) És aztán tényleg jófejek voltak, megvártuk egymást a bolt előtt, beszélgettünk majd Melanie(anyuci) még a telefonszámát is ideadta és a végén meg is ölelt és mondta, hogy akármikor szivesen látnak náluk. :) 
Ezután összefutottam hosztékkal, mindenki boldog volt és lassan hazafelé vettük az irányt.
Én itthon végre kipakoltam a cuccaim a bőröndből és aztán zzzzzz.


Hétfő
Lucynak elkezdődött a kéthetes vakáció. Minden oké vele, az idő csodálatos, hétágra süt a nap.. igy eldöntöttük, hogy lesétálunk a partra.

bananaaaa caaar :D

Part után elcammogtunk boltba, vettünk piskota alapanyagokat, mivel unaloműzés célján piskótasütésre adtuk a fejünket. ;) Idétlen vagyok, mert nem csináltam képeket az eseményről, sem pedig a piskótárol, ami me kell mondjam csodaszép lett. ^^ De majd legközelebb, mondjuk jövő héten? :D Szóval a hétfő gyorsan és akadálymentesen elröppent, boldogság. :) Este Julia meglepett egy kocsikulccsal, ami azt jelenti, hogy vezethetem a csodajárgányt! :) Repestem örömömben. hihi :)


Kedd
Először is:

az én drága egyetlen apucimnak!!! :) Millió ölelés és pusziiiii. xxx

Történések: ismét nagyon szép idő van, mai program: elsétálni a városközpontba, körülnézni és játszani a parkban. A házkulcsomat-ami mellesleg Julié volt-tegnap sikeresen eltüntettem, szóval keresőakciót indítottunk Luluval, ami sikertelenül végződött, viszont találtunk egy másik kulcsot, ami egy másik kijárathoz volt megfelelő, ugyhogy ott osontunk ki a házból. Aztán megvalósítottuk az aznapi terveinket, és lecsekkoltuk, hogy a moziban még mindig játszák KungFu Panda2-t, tehát megvolt a következő napi unaloműzési program. :) És aztán ez a nap is tovaslisszolt.




Szerda
John reggel félve ugyan de ideadta az egyetlen megmaradt házkulcsot, hogy menjek el és másoltassak magamnak és Julienak egyet-egyet. Rossz idő volt, mint a fene.. Mozi lefujva, Lucyt arra is alig birtam rávenni, hogy kimozduljon velem a 10 percre levő boltba a kulcs miatt.. Aztán később eléggé uncsi volt minden, rajtam kezdtek megjelenni az internettelenség tünetei-ingerültség, depresziós hangulat, sírogörcs, magány-érzet- és ezen az eső nem sokat javított... Mondhatni kicsit le voltam robbanva. Este aztán szerencsésen még az ujjamat is elégettem ami rettenetesen fájt és csak a folyamatos hideg viz segített rajta. Szóval ugy aludtam el, hogy a kezem lelógott az ágyról bele egy pohár vizbe. -.-" Viccesen hangzik, de esküszöm nem volt az...


Csütörtök
Mégszörnyűbb idő, mint tegnap.. Boldogság... :/ Ennek örömére pizsinap-ot tartottunk, ami abban merült ki, hogy egész nap pizsiben flangáltunk, rajzfilmeket néztünk a kanapén összebújva és lazultunk. Ezen kívül nincs is említésre méltó. Peace everyone. :)


Péntek
Elsősorban sok-sok sikert az én drága Timcsikémnek a vizsgájához!!!!!!!! xxx Ügyes leszel, én tudom és menni fog! xo :)
Amugy meg véégre kisütött az áldott nap. :) Jupijájéééé, moziiiiiii. Szóval hosszas készülődés után elbattyogtunk a moziba, ahol kiderült, hogy csak 2 óra múlva kezdődik a film, szóval megvettük a jegyeket és elsétáltunk a játszótérre, majd a bevásárlóközponban flangáltunk, fagyiztunk, aztán vissza a moziba. :) Megnéztük Kungu Pandát, végre jóizüeket nevettem. :) Mozi után itthon nekiláttunk palacsintát sütni, ami nem lett életem legjobbja. :D De a szándék volt a fontos és az, hogy remekül szórakoztunk Luluval. :) Jó nap volt, kedvemre való! ;)


Cöhh, uncsi vagyok már, mi? :D


Szombat
Reggel elmentem futni, majd reggeli után megejtettük az első vezetésemet. :) Ahhoz képest, hogy nem vezettem honapok óta, sőt sosem vezettem jobboldali forgalomban autót, minden csodásan ment. ;) Főleg, mert automata sebességváltos az autó.. mennyivel könnyebbé teszi a vezetést, felbecsülhetetlen. :D Szóval beautókáztunk a városközpontba, leparkoltam majd sétáltunk a városban, a csodás napsütésben, télen. :D hehe
Séta után haza, süttettük magunk a napon kicsit itthon is

..majd eldöntöttük, hogy elmegyünk kirándulni, fel észak felé. Szóval autóba pattantunk és elzúztunk északra, megállva minden öbölnél. :)

Délután 6 körül értünk haza. 
Én megígértem Christinának(tudjátok,német lány mult péntekről), hogy elmegyek vele partyzni este, így zuhany, átöltözés és irány Auckland city by bus. :) Utközben kiderült, hogy Christina mégsem jön, szóval jol egyedül maradtam.. de aztán Ch ideadta egy francia lány számát, aki tervezte a bulizást estére, irtam neki, visszairt, találkoztunk..Angi megmentve. :)
Egy ír pubban találkoztunk, Noemie a neve, fél éve van itt és 5 percnyi autóutra lakik tőlem, hát nem csodás? :) Szóval végül is tényleg jó estém volt. Alig, de elkaptam az utolsó buszom és éjfél után már itthon is voltam.
Ide meg kell hogy jegyezzem, hogy itt a tömegközlekedés számomra katasztrofának tünik.. Sehol egy nagy buszállomás vagy valami, ahonnan el tudsz igazodni, vagy esetleg valakitől eligazítást kérni.. semmi. Az ut szélén kis megállok egy-egy négyszámjeggyel ellátott táblával, amit találj meg ahogy tudsz.. Ha van is valamiféle térképed, az nem mutatja pontosan, hogy hol van az a bizonyos megállo, csak ugy kb ki kell találnod.. Fenemód élvezetes egyik ut széléről a másikra futkorászva keresgélni egy táblát, amire a számodra megfelelő szám van rávakarva...-.-" Pffff


Vasárnap
Dél körül keltem, arra ébredve, hogy Lucy a szobám előtt könyörög a szüleinek, hogy engedjék őt kopogni az ajtómon. :D Merthogy indultak a partra és Lulu azt akarta, hogy én is menjek.. Kikászálódtam az ágybol, lezuhanyoztam, majd velük tartottam a partra. Jó nagyot sétáltunk.

Utána a városon keresztülsétáva jöttünk haza, bekukkantva minden boltba ami nyitva volt. :D

Rettentően jol éreztük magunkat. :DD 
Itthon előbb majdnem kinyirtuk Johnt, íme a terhelő bizonyítékok :D

...aztán a majdnem-gyilkosság után römiztünk

..de valami nagyon idétlenül. :DDD Az angol szabályok közel sem azonosak az általam ismert szabályokkal, de azért sokat nevettünk, ugyhogy mindegy volt. :) Jahh és én győztem. :DD Játék után közös vacsikészítés, vacsi majd pihi. :)
Holnap egy újabb vakációs hét... és internettelenség... ha ezt túlélem boldoggá avatom magam. :DD 


Hétfő
Figyelem szabadesésü nyafogás várható. Olvasóimnak, akik nem birják a nyavajgást, panaszkodást, önsajnálkozást olvasni, javaslom hagyják ki a hétfőmről szóló beszámolót...
Na szóval, megállapítottam, hogy a kiwik abszolut hidegállók... vagy nem tudom miből a ***-ból vannak teremtve stb, de egyszerüen nem bírom felfogni, hogy hogyan lehetséges hogy ezekben a házakban nincs egy szemernyi fűtés sem??? A nappaliban van egy kandalló-amiből mellesleg akkor érzed kiáramlani a meleget, ha rámászol-és ezzel slussz passz fütés. És ez nem csak ebben a házban, hanem ugy általánosságban véve az NZ házakban így van. Ötletek, hogy ők hogyan bírják?? Mert én esküszöm alig aludtam valamit tegnap éjjel, a fogaim kocogásának hangjára riadtam fel kb 15 percenként.. És akkor ebből ki lehet találni, hogy milyen jókedvűen indult a napom... a hétfőm... a hetem...
Az idő is ronda, kimozdulás nincs, mert az autó fékrenszerével valami baj van, Christchurch városban soha nem látott, térdig érő hó van-remélem idáig nem merészkedik fel a hótakaró, nincs internetem már 10 napja, de van egy 6 éves nyafogó kislányom.. öröm és boldogság van gyerekek... Annyira boldogság, hogy mindjárt elrohanok valahova messze...
Nem beszéltem magyarul már több mint két hete és lassan nem tudok összerakni egy épkézláb mondatot ide nektek.. Kb 3 szor ujraolvasok egy levakart szöveget, azon gondolkozva, hogy vajon az úgy helyes-e... holott a suliban a magyar nyelv és irodalom tantárgy volt a kedvencem és helyesírás/fogalmazás volt az erősségem.. Egyre több olyan szó cikázik a fejemben, aminek nem jut eszembe a magyar megfelelője és ez engem nagyon idegesít!!!! Szóval idáig jutottam és nem örülök magamnak! Ámen.
Nyafogás a köbön cimü rovatunkat olvashatták, köszönöm a figyelmet, türelmet.. Minden jót.


Kedd
Ma jönnek a költöztetők, avagy ma érkeznek Angliából a bútorok. Lucy a suliban tölti a mai napot, hogy senkit ne zavarjon, én kaptam kb 3 szabad órát, így első dolgom volt elrohanni a legeleső internet kávézóba, hogy ezen bejegyzést közzétegyem csak nektek, csak most! ;)
Jelentem kedélyállapotom kissé javult az elmult tizenakárhány óra alatt. Mellesleg az internet csodákra képes. :DD Kár hogy ti most mind alszotok, hiányoztok!!! Ölelem a családom tagjait, remélem minden és mindenki oké odahaza!!! Hamarosan jövök megint. Jók legyetek. :)
Puszillak. xoxo
Angi.