otthonlét és újra itt.

...
Április 23, szombat reggel, 6óra. Kippattantak a szemeim és már ugrottam is ki az ágyból. :) Izgultam, hiszen hazamenni készültem, most először tökegyedül utaztam...de minden rendben volt hál'isten.
John bevitt a buszállomásra, megkerestem az én buszocskámat és felcsüccsentem. Mentünk-mentünk, egy helyen átszáltam egy másik buszra s azzal aztán Lutonig meg sem álltam. Ott várakoztam és becsekkoltam és várakoztam és átmentem az ellenőrzésen és várakoztam majd felszálltam a gépre.. Helyet foglaltam és kifújtam magam: mostmár célegyenesben hazafelé. :)
A reptéren apukám és a tesóim vártak. Ölelkezés, kocsiba majd 3és fél óra hazafelé. Otthon ismét ölelkezés anyucival-el sem hittem, itthon vagyok-majd vacsi és alvás.
Másnap Húsvétvasárnap, reggel templomba majd egész napos rokonlátogatás, este autóba pattantunk hugival és irány partizni. :) Hááát ezúton köszönöm azoknak a barátaimnak akik ott voltak!!! Rettenetes jó buli volt, már több hónapja nem éreztem magam ilyen jól..ez azon is meglátszott, hogy reggel 5kor vetődtünk haza. :D
Húsvéthétfő.. ébresztőül apucitól egy csésze víz. :D Buli után tökéletes ébresztő-ajánlom mindenkinek-főleg ha ezen csodás ébredés után fél órát pattogni és csattogtatni akarsz. :D:D Aztán aznap is elmentünk templomba, haza és vártam a locsolókat.. Kaptam két rend hidegvizes fürdőt és sok-sok parfümöt..jelentem elhervadni 100% nem fogok. :D
Este osztálytali volt, nehezen ugyan de aztán eljutottam a helyszinre végül. :) Ott is nagyon jól éreztem magam, aki számított, az ott volt. :) Sokat beszélgettünk, kacagtam annyit, hogy estem össze[köszönöm Szendém <3] majd valamikor hajnali 3kor kerültem ágyba. :)
Kedden egész nap a városban kovályogtam, találkoztam Emiliámmal majd este anyucival haza. Éjjel rettenetesen aludtam, beteg voltam..
Szerdán ismét a városban voltam, fogászat, este korán elaludtam. (Rettenetes gyorsasággal teltek a napok.) Csütörtökön az ex sulim meglátogatása volt kitüzve célul. Hugicámat én fuvaroztam suliba, el is késtünk. :D Jellemzőőőőő. Ott találkoztam Timcsikémmel, körbejártuk a sulit, beszélgettünk a tanárainkkal, oszival, jó volt újra ott lenni. (L) Ezután bekocsikáztunk a városba, este 6körül értünk haza. Egy óra pihi majd indultunk Marikánkhoz látogatóba. Onnan 10körül vetődtem haza.. De ekkor sem dőltem még ágynak..program, program, program... :) [Köszönöm Timikém, hogy ilyen sok időt veled lehettem és ilyen jól érezhettem magam!!! Szeretlek! :)]
Péntek: reggel ismét városba kellett mennem, banki ügyek. Elaludtam, elkéstem, jellemzőőőő. :D Végülis minden rendben ment. A fentiek szeretnek asszem. :) Este rokonlátogatás, apucim már ott van, mi négyen autóval megyünk, esik, a kocsi az ut közepén-este-töksötétben-félúton lerobban. Nemisénvagyooook! :D Értünk jönnek és minden oké.. Aztán későn értünk haza, már alszok is!

Szombat, avagy a visszautazás napja. Reggel felkeltünk, összepakoltam, ide-oda rohangáltam, bucsúzkodtam majd egykor autóba pattantunk a kis családommal és célba vettük a repteret. Utközben találkoztam Cintuskámmal. :) [köszönöm, hogy rohantál megölelni engem, szeretlek!!!]
Reptéren becsekkolok majd jön a könnyes búcsúzkodás én pedig, hogy könnyitsek a dolgok sietek az ellenőrzés felé és csak egyszer merek hátranézni. :( Nem tudom, hogy festhettem, de a pasi aki a személyimet ellenőrizte azt kérdezte, hogy először utazom?... Aztán bennt a repülőre várva telefonbeszélgetések majd megérkezik a gép. Egy óra mulva már fenn ülök és sírok..de nem vagyok szomorú, csak ugy sirnom kell..
Csodálatosan jó volt ez az egy hét otthon és nagyon gyorsan elröpült. Csomó mindenre nem is volt időm.. :) Köszönöm a kis családomnak és minden barátomnak, hogy széppé tették ezt az egy hetet..hogy találkozókat szerveztek, hogy gondoltak rám, hogy akartak találkozni velem stb.  És kérek mindenkit akik szeretnek, hogy ne legyenek szomorúak!!! Jó nekem itt, én sem vagyok szomorú, boldog vagyok.. :) Én úgy gondolom, hogy mindennek meg van a maga ideje. És ott kell megtalálni a helyed, ahol éppen vagy, ott kell élvezni az életet és boldognak lenni. Mert olyan rövid az élet és hol éri meg órákat vagy napokat siránkozással tölteni??? Sehol.. Minden valamiért történik és én hiszem, hogy oka van annak, hogy itt vagyok. Épp ezért nem akarok egy percig sem bánkódni azon, hogy milyen messze van az még, amikor majd újra hazamegyek! Voltam otthon is eleget. Akkor annak volt meg, most ennek van itt az ideje! Tehát: "Don't worry, be happy!.." :)

Kitérő befejezve, szóval: felszált a gép, olvasok majd alszok. Arra ébredek, hogy a mellettem ülők az öveiket kapcsolgatják. Lassan leszállunk.. Kikeveredek a reptérről és megkeresem a buszom. Felcsüccsenek, utazok majd váltanom kell. A buszállomáson-ahol a másik buszra 3óránál is többet várnom kellett az éjszaka kellős közepén-megfagytam. Hál'isten fél2kor megérkezik a buszom, semmiperc alatt felpattanok, aludni próbálok..nem megy. -.- Hajnali 5kor végre valahára megérkezünk Leedsbe, ahol még várok vagy 20percet Johnra. Hulla vagyok.. Végre ő is befut, messziről integet, mosolyog majd erősen megölel. :) Felüdültem, jól esett. Hazauton elmondja, hogy mik történtek a hét folyamán és hogy Lucy mennyire hiányolt engem. :) Repesett a szívem!!! Itthon még alszik Julia és Lucy is. Felbattyogtam és belezuhantam az ágyikómba. Délkor tértem magamhoz. Lemegyek és Lucy ugy ugrott a nyakamba, hogy majdnem elestem és közben sikitozza, hogy mennyire hiányoztam neki! Én pedig boldog vagyok! :) Mesél és mesél és játszunk és mesét nézünk és párnaháborúzunk és játszunk ismét-de nem teher. Annyira élvezem, és érzem a szeretetét. Így minden sokkal könnyebb! :) Julia nem volt itthon, este 6körül jön meg és tőle is egy erős-meleg ölelést kapok. Mesél, mesélek, pletykálunk órákon át szórakoztatjuk egymást. :) Érzem, hogy itt is itthon vagyok.. nem kívánok többet! :)
Mikor már éreztem, hogy lassan nem bírom tovább, elköszöntem és feljöttem.. Azzal a gondolattal a fejemben alszom el, hogy "milyen jó nekem, hogy ennyi ember szeret és hálát adok az égnek, hogy itt lehetek.." :) Csak pozitívan!

Hétfő, azaz ma. Bank holiday. Reggel valamikor 8körül ébredtem ajtókopogásra. Lucy volt. :) Kinyitom az ajtót és a nyakamba borul. Eszemaszüvit kicsi aranybogaram. :) Lementünk, Julia már lenn volt. Zabi után mindenki összerittyentette magát és valamikor 1után sikerült elindulni kirándulni a közeli Harewood nevü helyre ami egy óriási kastélyt jelent egy óriási és csodálatosan szép zöld területtel körbevéve.

fentről.

Mivel ma ott gyerekfesztivál volt, hát nehézkesen és lassan értünk oda. Az állam leesett annyian voltak.. több ezer ember és gyerek. :) Csak ámultam.

Miután megsimogattuk Peppa Pig-et és Ben10-t is, lecsüccsentünk piknikezni a ragyogó napsutésben. Lucyval játszottunk egy rakást ismét és nagyon sokszor elismételte, hogy rettenetesen örül annak, hogy visszajöttem. :) Később megnéztük Mr Tumble előadását, ugráltunk és énekeltünk mint a gyerekek. :D Előadás után körbesétáltuk a Harewood állatkertjét. Állatkert után hazafele vettük az utunkat. Valamikor fél7 körül hazapottyantunk, Julia ágyba bújt mert rosszul volt, John nekiállt a laptopjának én pedig kaját készítettem Lucynak. Evett én addig rendberaktam a konyhát, vacsi után ágyba raktam őt majd a nappalit is élhetővé varázsoltam. Ezután feljöttem. Azóta a blogot írom, közben még levoltam jóéjt kívánni is és idáig értem. :)

Azért írtam az otthonlétről is, mert én úgy gondolom, hogy a hazaruccanás is az au-pair életemhez tartozik. :) Meg egyébként is, arra is jó, hogy ha majd emlékezni akarok, csak visszaolvasom a blogom és kész..

Na nem untatlak tovább. Ágyba lódítom magam, mert holnaptol suli. Pusszanat nektek. :)

És a képek is: