csajos hétvége. ;)

Péntek reggel. John elutazott Ausztráliába. Az idő valami rettenet, nagyon hideg van. És ez egyértelmüen magával hozta hogy Mt Eden megostromlása megint elmarad..
Punnyadni nem akartam, így különböző apró házkörüli dolgokkal foglaltam le magam, majd sütöttem egy piskótát, hogy hétvégén legyen amit rágcsáljunk ;D aztán egy órával Lucy összeszedése előtt eldöntöttem, hogy ellátogatok a Pupuke nevü tóhoz, ami kb 10 perc autóútnyira van innen. (itt lehet olvasni róla), és pontosan a kisasszony sulijával szemben található. :) Kellemesen elidőztem ott. Nagyon nyugis hely, tele kacsákkal, madarakkal, nekem nagyon tetszett! :)

Aztán 3kor begyűjtöttem Lucyt és irány haza. Itthon a szokásos délután. Kaja, házi, tv. :)


Szombat. Mamáááám, de jó volt sokáig aludni. ^^ :) Lusti reggel után összeszedtük magunkat és irány Albany, a legközelebbi bevásárlóközpont. Ott először fodrászatba mentünk, Julie és Lucy hajat vágattak, jómagam maradtam a 'növelem a hajam' szándéknál. :) Ekkor Julie kitalálta, hogyha már vágni nem akarok, akkor legalább fessük be. hahaaa.. Addig erőlködött amig belementem, de erről később. ;)
Szóval fodrászat után kajáltunk, fagyiztunk, röhögés össze-vissza, komolyan mi mindenen vigyorogtunk.. :DD nem is emlékszem mikor nevettem ennyit egyhuzamban, mint ezen a hétvégén!!!! :)

Albanybol haza, mindenki pihizett egy sort, majd fél 7 körül elindultunk egy koncertre, amire még annó John vette a jegyeket.. Persze fogalma sem volt, hogy milyen koncert, de nem számított! haha :DD Bennünk viszont 5 perccel az indulás előtt tudatosult, hogy mi is lesz ez, ugyhogy harsányan vihogva huppantunk be az autóba. :DD 
Szerencsésen odaértünk, a termet ahol a koncert volt alig találtuk meg a sötétben, de aztán sikerült. ;)

Helyet foglaltunk a leghátsó székekben, kattoktattuk a fényképezőt, mintha nagyon érdekelne az egész :D és vártunk

10 perccel a jegyen megjelölt 'kezdés' UTÁN még mindig így nézett ki az egész

Aztán halleluja, elkezdődött. És a videóbol láthatjátok minek voltunk részesei. :) Volt ami tetszett, volt ami alatt nagyon-nagyon rámjött a nevetőgörcs és aztán Lucy is 'szerepelt'-aminek a végén sikeresen el is nevette magát hangosan. ;D Tiszta égés volt! :DD És a legrosszabb az egészben, hogy Julie és én sem tudtunk komolyak maradni. Nagyon kevésen mult, hogy el nem vihogtam magam. :DD Ezután szünet következett és ekkor meg is léptünk! :))
A vidi:

Utunk kis city-nk pubjába vezetett, ahol vacsiztunk, fel elevenítettük a koncerten történteket és röhögtünk megint egy rakást. :DD

itt engem utánoznak. :D

Közben én megbeszéltem az egyik lánnyal, hogy bemegyek a citybe ahol összefutunk és elmegyünk bulizni. :) Szóval pub után buszra pattantam és irány az éjszaka. :)) A buli nagyon jól sikerült, annak ellenére, hogy nem minden ugy alakult, ahogy elterveztem/tük. :)) Never mind!..
Még egy ilyen érdekes frizuráju bácsival is találkoztam, aki megengedte, hogy lefotózzam. :D

vicces bácsi. :))

...masnikkal. ;D

Vasárnap megint lustulós reggel volt, éjszaka fáradalmainak kipihenése. Később pedig beautókáztunk a városba. 

ott a Mini fejleg. :D hahaaa

Pontosabban eslőízben Julia munkahelyére mentünk el, és én vezettem, hogy tudjam , hogy hol van és hogy hogyan jutok el oda, ha szükséges! :)
A munkahely lecsekkolása után-természetesen- egy bevásárlóközpontba vettük az irányt. Körebjártuk, majd pihiként muffint ettünk. ;)

nyamiiii ^^

Irány haza, ahol nekivetemedtünk a hajam beszinezésének. ;D Íme a folyamat és az eredmény:

kezdetek. :)

aztán betojva, hogy tényleg ilyen vörös leszek. :D

majd az eredmény napfény nélkül...

..és kb ilyen napfényben. :)

:) Lucy ma azt mondta a sulinál, hogy alig ismert meg a hajam színe miatt. :DD Furcsa volt neki. Haha, nekem is, pedig nem is annyira drasztikus. :) De ha azt veszzük, hogy voltam én már lila meg kék is, akkor egy kis vöröses árnyalat meg sem kottyan, ugyeee?? :))
Ölelés, puszi. ;) xoxo
Angi.

mozdujj má Angi...

... és fedezd fel a helyet ahol élsz! :)


Hétfőn egész nap vasaltam. Lucy 6ig volt suliban, mint minden hétfőn ezentul. Juhejj. :)
Kedden ugy volt, hogy találkozom Noémievel, de aztán nem tudott eljönni, így egész nap egyedül lófráltam a házban, az idő sem volt valami szép, az autó nem volt itthon szóval kicsit uncsi volt..

Szerdára találkozót beszéltem meg Noémivel-again-, aztán irt Sophie, hogy nincs-e kedvem összefutni vele, mert a lányai nélkül van.. Irtam hogy Noémievel találkozom nálam, jöjjön ő is és majd együtt kitaláljuk, hogy hova menjünk. :) Szóval fél 12 körül mindkét lány megérkezett, kiültünk a teraszra dumcsizni, aztán ugy eltraccsolgattunk, hogy Noéminek mennie kellett összeszedni Masont. 
Így Sophieval ketten arra jutottunk, hogy sétáljunk le a partra és nézzünk körül ott. Le is mentünk és kitaláltuk, hogy már hogyne lennénk merészek... átmászunk a part végében levő sziklán túlra. ;) És ezt találtuk:

Továbbsétáltunk, császkáltunk-mászkáltunk, aztán kényelembe helyeztünk magunkat egy szikla tetején és beszélgettünk. 

Kiderült, hogy mindketten azért álltunk au-pairnek, mert nem tudtuk, hogy mik legyünk ha nagyok leszünk. (Én például még mindig nem tudom.) De azt is kisütöttük, hogy au-pairnek lenni legalább valami.. ami által tudást, tapasztalatokat szerzünk. ;) Milyen igaz! Mennyi mindent tudok Angliáról és Új Zélandrol is, városokat, parkokat, hegyeket, vulkánokat, tengerpartokat tudok megnevezni. :) Megismertem más kulturákat, az angol nyelvet, tudom milyen a kiwi akcentus és imádom. :D Tudok köszönni maori nyelven és kiigazodok a baloldali közlekedésben. :) Nem olyan nagy dolgok, de akkor is...mindezeket tudni jó érzés! :)
Nagy eszmecserénk után visszaindultunk, viszont a visszacsászkálás-mászkálás nehezebben ment, mivel a tenger szint magasabb volt már, így át kellett gázolnunk a tengeren, miközben arra kellett vigyáznunk, hogy a hullámok ne csapjanak neki a szikláknak... Öööööö kicsit sem volt ijesztő... ;D De aztán nevettünk rajta, legalább ilyen kalandban is részünk volt. ;)

Csuromvizesen hazabattyogtunk, a teraszon szárítottuk magunkat kicsit majd Sophie hazafelé vette az irányt, mert össze kellett gyűjtse a lányait.
Később én is mentem a Kisasszonyért, boldogan hazasétáltunk majd a szokásos délután.
Csüti, azaz ma. :) Noémievel a Mt Eden nevü helyet tüztük ki uticélként, de eléggé felhős volt így lemondtunk róla.
(Mount Eden: egy vulkáni kráter nem messze Auckland központjától. 196 méterrel a tengerszint felett van, így ez a hely Auckland legmagasabb természetes pontja. Maori neve Maungawhau - "Mountain of the Whau tree". Az angol név pedig George Eden, Auckland első grófja nevét tiszteli.)
Végül én Noémie és Mason egy erdőben kötöttünk ki, nem messze innen. :) Jajj komolyan olyan otthoni érzés kapott el, a málnaszedések a tesóimmal, az eperszedés vagy csak a sima 'menjünk ki a hegy tetejére' érzés elevenedett fel bennem, ahogy végigmentünk az erdőn. És az illat, a friss erdő illata, a levelek, a magas fák, a kis ösvény.. váááá, olyan boldog voltam!!! :)

Az erdő aljában pedig egy öbölre bukkantunk, ami szintén nagyon szép volt.. tulajdonképpen itt minden olyan szép. És ez a sok hegy, meg erdő, meg fa és zöld.. olyan otthon érzem magam! :)

Erdőbenjárás után, kifulladva de boldogan haza autókáztunk, majd elvéltak utjaink. Később összeszedtem Lucyt, itthon pedig semmittevés. Aztán rávettem magam és vacsikészításnek fogtam. Chicken, bakon, creem chese and pesto putting together in the oven with some chips and vegi álá Angiiii. :D Yummm. Nagyon fini lett, mindenki belakmározott és boldogan lazult el. :) És ezennel ide is értem a jelenbe. ;)
Otthon még csak délelőtt van, én minjárt megyek aludni.. Holnap ha jó idő lesz akkor megosromoljuk Mt Eden-t, szurkoljatok! ;) Most pedig megyek, szép napot nektek odaát. Ölelés, puszi, xoxo
Angi