Seahouses. :)

Elnézést a beszámoló késéséért, de ezidáig ezernyi dolgom volt. Vagy csak lusta voltam??? :D Meglehet, na de hát a lényeg, hogy most ittvolnék. :)

Szóval péntek délután utunkba vettünk egy Seahouses nevü tengerparti falucskát(itt található a térképen). Egész késő délutánra értünk oda a kis tengerparti nyaralóhoz, ami a Julia főnöknőjéé(Joanne, ő volt az, akivel Newcastle-ben találkoztam először. tudjátok, amikor halpedikürre is voltunk stb..na végülis nemlényeg :D). Odaértünk, ölelkezés és becuccoltunk.

..ide

Utána elmentünk vacsorázni.

középen Joanne.

ne ijedezzetek, nem birtam megenni. :D

Majd vacsi után én leléptem sétálni kicsit a tengerpart felé. Vissza, kis dumcsizás és mentem lefeküdni.
Szombat: Lucy ébresztett, felkeltem, zuhi majd reggeliztünk és utána elindultunk a partra. Bár nem volt jó idő, mi mégis rettenet jól éreztük magunkat. :) Lucyval homokvárat csináltunk, ugráltunk a vízben, homokba írtuk a nevünket, kagylókat gyűjtöttünk, még egy apró rákocskát is találtunk. :)

..igy idultunk el. :D

a távolban a móló.

itt pedig a távolban a beach.

apály.

apály.

uton a beach felé.

hát olyan édik voltak ketten, hogy meg kellett örökítsem. :)

..s magamat is. :)

és végre a homokban. :)

onnan sétáltunk ide..

ezt az utókornak. :D

ugyszint' :D

homokvááár, jupijééé. :D

a kis rák. :)

A tengerparti séta után visszamentünk a házhoz és autóval elindultunk egy szomszédos faluba/városba(?), azon belül egy olyan helyre, ahol különböző általad kiválasztott és megvásárolt tárgyat szinezhettél ki. Nemtudom mennyire fogalmaztam ezt meg értelmesen, de itt a képek:

kis csapatunk :)

midnenki iparkodik..

...én is igyekszem. :)

művem a kezdetekben...

végkifejlet. ^.^

A festegetés után visszaindultunk a házhoz, utközben pedig megvacsiztunk egy olasz étteremben, ahol befaltam egy óriási pizzát és egy adag tiramisut is:

Lulu at the table. :D

olyan vagyok, mintha épp sírnám el magam. szörnyűűű. :D

az étterem tulaja tesóknak nézett. :)

a tiramisum.

Ezután joggal mondhatom, hogy annyira dagadtnak éreztem magam, mint még sosem.. Ebből következően amikor visszaértünk a házhoz én sétára indultam, mert éreztem, hogy ha nem mozgok kicsit akkor nem lesz kellemes éjszakám.  Egész távol elmerészkedtem a háztól, pedig már majdnem teljesen sötét volt. :) De olyan jólesett, testemnek-lelkemnek az a séta. Találtam egy festménybe illő helyet egy kis padocskával. Oda le is csüccsentem és hallgattam a tenger hangját, azt ahogyan a hullámok a sziklákhoz csapódtak és nagy merengésemben, megintcsak az futott át az agyamon, hogy "köszönöm, hogy itt lehetek.." :)

ott a távolban látszik a kis pad. :)

Séta után visszaérve a házba letelepedtem teázni a nagyokkal, néztunk America's got talent-et majd találtam egy magyar szinkronú dvd-t az egyik polcon és visszavonultam azt megnézni.

Vasárnap reggel elég kómás voltam de mivel a zuhany csodákra képes, így időben össze tudtam lapátolni magam a reggelihez.. Reggeli után besétáltunk a faluközpontba, fagyiztunk, játékgépeztünk is és az egyik boltban most először Angliában megtaláltam a nevem valamin, akarom mondani egy kulcstartón.. hát örömömben rögtön meg is vettem :D

Utána sétáltunk kicsit a mólón:

Majd vissza a házhoz.. És mivel még mindig korán volt a tervezett hazainduláshoz képest, így ráadtuk a fejünket Jinga-zásra

...

és így győztem én ^.^ (bocsi, sehogyse tudtam megfordítani, ötletek?):

Jingázás után összekaptuk magunkat és elindultunk hazafelé. :) Utközben ebédeltünk és meglátogattuk John anyukáját is, aki ismét korházban van, szegény. :/

Itthon egyből jöttem is fel, mert hulla voltam. Lecsekkoltam a netes dolgaim, szkájpolás az otthoniakkal majd alvás. :)

A hetem pedig pont ugy telt, mint a többi. Lényegében gyorsan. :) De semmi érdekes. Suli, haza, itthon semmittevés minden mennyiségben, aztán a délután Lucyval-hol így, hol úgy. :)

Pusza nektek. xxx

...

PS: hamarosan feltöltök pár képet a Harewoodban töltött napunkról is. Cuppcupp. :)

aztaaa...

...mennyivel nagyobb kedvem lenne írni, ha ne fájna így a buksikám... -.-"

De azért mégiscsak megerőltetem magam és kaparok. :)

Hétfőnél hagytam abba, amikor is kirándultunk. Igen. Szóval kedd: Végre suli Lucynak. A kis drágám, úgy várta már.. rettenetesen boldog volt, hogy találkozhatott a barátaival. :) Julia rosszul érezte magát és nem ment munkába. Helyette egész nap henyéltünk ketten. :D Áááááá, jóvolt. Beszélgettünk egy rakást, kicsit pakolásztunk, én egy kicsit(értsd: nagyon nagyon nagyon keveset!!!) vasaltam és már délután is volt. :) Együtt mentünk Luluért a suliba. Itthon házi irás, tévézés és henyélés. De nehéz az au-pair sors..muhahhaaa. :D Ágyba tettem Lucyt, kicsit még beszélgettünk, majd jöttem fel és szinte már aludtam is. Mostanság kezdett helyrepattanni az alvásom, azaz ágyba tudom 11körül tuszkólni magam és el is bírok aludni sikeresen. :) Szupeeeer!

Szerda: Julia megint itthon maradt, de nem henyéltünk, hanem egész nap keményen dolgoztunk. Azaz J ebay-re rakott fel egy csomó olyan cuccot, amire már nincs szükség vagy éppen nem mehet NZ-re. Én pedig segítettem neki válogatni meg fotózni, meg ilyenek. A végére már eléggé élhetővé varázsoltuk a szobát, ahol a dolgok tárolva voltak. :)
Délután ismét együtt mentünk Luluért, utána pedig elmentünk vásárolni, mert már alíg volt valami a hűtőben. Megejtettük a vásárlást én kipakoltam itthon, majd ágyba tettem a kisasszonyt. Elköszöntem és jöttem fel. Vasalásra irányuló terveim voltak, ugyanis a kupacban, ami rám várt.. háááát el tudtam volna süllyedni simán. De aztán mégsem tudtam erőt venni magamon, szoval inkább rá sem néztem. Illetve egy "majd holnap.." legyintéssel elintéztem a dolgot. :D Ismét hamar ágyba bújtam és 11kor már ZzzZzzz.

Csüti, azaz ma. :) Ma végre visszazökkentünk a rendes kerékvágásba. Mindenki ment a dolgára. Én suli után itthon nekivetemedtem a vasalnivalómnak. Délután kettőkor már csak 3ing volt vissza, de ugy döntöttem azt hanyagolom. :) Inkább rendbe raktam a fürdő-konyha-nappali hármast és elmentem futni. Haza, zuhany majd Lulu. A kisasszony ma kicsit hisztis volt, mégpedig azért, mert ma ugye sétálni kellett haza. :D Röhej miket elő nem tud adni! De aztán gyorsan megoldottam a problémát és vígan loptunk orgonát. :D Itthon röpke házi, majd kajálás. Utána tévé és már itthon is voltak a szülők. :) Lucy elvonult a szobájába én feljöttem és kivasaltam a maradék három inget. Majd lent Juliával csajos estét tartottunk, cseverésztünk egy jót, mert John nem volt itthon. :) Fél 10 körül ő is befutott, én pedig ekkor elköszöntem és spuli fel.

És ennyi máig. Holnap délután pedig asszem(szóval nembiztos) megyük valahova Newcastle felé, valami tengerparti házról hallottam, meg hogy ott töltjük a hétvégét..vagy legalábbis valami ehhez hasonló fog történni. Maybeeee.. Na majd utólag tudosítok. :') Cserkészbecsszó! Na puszipáááá. xxx

Hehh, most veszem észreeee..már nem is fáj a fejem! :D Avemariaaaa.

otthonlét és újra itt.

...
Április 23, szombat reggel, 6óra. Kippattantak a szemeim és már ugrottam is ki az ágyból. :) Izgultam, hiszen hazamenni készültem, most először tökegyedül utaztam...de minden rendben volt hál'isten.
John bevitt a buszállomásra, megkerestem az én buszocskámat és felcsüccsentem. Mentünk-mentünk, egy helyen átszáltam egy másik buszra s azzal aztán Lutonig meg sem álltam. Ott várakoztam és becsekkoltam és várakoztam és átmentem az ellenőrzésen és várakoztam majd felszálltam a gépre.. Helyet foglaltam és kifújtam magam: mostmár célegyenesben hazafelé. :)
A reptéren apukám és a tesóim vártak. Ölelkezés, kocsiba majd 3és fél óra hazafelé. Otthon ismét ölelkezés anyucival-el sem hittem, itthon vagyok-majd vacsi és alvás.
Másnap Húsvétvasárnap, reggel templomba majd egész napos rokonlátogatás, este autóba pattantunk hugival és irány partizni. :) Hááát ezúton köszönöm azoknak a barátaimnak akik ott voltak!!! Rettenetes jó buli volt, már több hónapja nem éreztem magam ilyen jól..ez azon is meglátszott, hogy reggel 5kor vetődtünk haza. :D
Húsvéthétfő.. ébresztőül apucitól egy csésze víz. :D Buli után tökéletes ébresztő-ajánlom mindenkinek-főleg ha ezen csodás ébredés után fél órát pattogni és csattogtatni akarsz. :D:D Aztán aznap is elmentünk templomba, haza és vártam a locsolókat.. Kaptam két rend hidegvizes fürdőt és sok-sok parfümöt..jelentem elhervadni 100% nem fogok. :D
Este osztálytali volt, nehezen ugyan de aztán eljutottam a helyszinre végül. :) Ott is nagyon jól éreztem magam, aki számított, az ott volt. :) Sokat beszélgettünk, kacagtam annyit, hogy estem össze[köszönöm Szendém <3] majd valamikor hajnali 3kor kerültem ágyba. :)
Kedden egész nap a városban kovályogtam, találkoztam Emiliámmal majd este anyucival haza. Éjjel rettenetesen aludtam, beteg voltam..
Szerdán ismét a városban voltam, fogászat, este korán elaludtam. (Rettenetes gyorsasággal teltek a napok.) Csütörtökön az ex sulim meglátogatása volt kitüzve célul. Hugicámat én fuvaroztam suliba, el is késtünk. :D Jellemzőőőőő. Ott találkoztam Timcsikémmel, körbejártuk a sulit, beszélgettünk a tanárainkkal, oszival, jó volt újra ott lenni. (L) Ezután bekocsikáztunk a városba, este 6körül értünk haza. Egy óra pihi majd indultunk Marikánkhoz látogatóba. Onnan 10körül vetődtem haza.. De ekkor sem dőltem még ágynak..program, program, program... :) [Köszönöm Timikém, hogy ilyen sok időt veled lehettem és ilyen jól érezhettem magam!!! Szeretlek! :)]
Péntek: reggel ismét városba kellett mennem, banki ügyek. Elaludtam, elkéstem, jellemzőőőő. :D Végülis minden rendben ment. A fentiek szeretnek asszem. :) Este rokonlátogatás, apucim már ott van, mi négyen autóval megyünk, esik, a kocsi az ut közepén-este-töksötétben-félúton lerobban. Nemisénvagyooook! :D Értünk jönnek és minden oké.. Aztán későn értünk haza, már alszok is!

Szombat, avagy a visszautazás napja. Reggel felkeltünk, összepakoltam, ide-oda rohangáltam, bucsúzkodtam majd egykor autóba pattantunk a kis családommal és célba vettük a repteret. Utközben találkoztam Cintuskámmal. :) [köszönöm, hogy rohantál megölelni engem, szeretlek!!!]
Reptéren becsekkolok majd jön a könnyes búcsúzkodás én pedig, hogy könnyitsek a dolgok sietek az ellenőrzés felé és csak egyszer merek hátranézni. :( Nem tudom, hogy festhettem, de a pasi aki a személyimet ellenőrizte azt kérdezte, hogy először utazom?... Aztán bennt a repülőre várva telefonbeszélgetések majd megérkezik a gép. Egy óra mulva már fenn ülök és sírok..de nem vagyok szomorú, csak ugy sirnom kell..
Csodálatosan jó volt ez az egy hét otthon és nagyon gyorsan elröpült. Csomó mindenre nem is volt időm.. :) Köszönöm a kis családomnak és minden barátomnak, hogy széppé tették ezt az egy hetet..hogy találkozókat szerveztek, hogy gondoltak rám, hogy akartak találkozni velem stb.  És kérek mindenkit akik szeretnek, hogy ne legyenek szomorúak!!! Jó nekem itt, én sem vagyok szomorú, boldog vagyok.. :) Én úgy gondolom, hogy mindennek meg van a maga ideje. És ott kell megtalálni a helyed, ahol éppen vagy, ott kell élvezni az életet és boldognak lenni. Mert olyan rövid az élet és hol éri meg órákat vagy napokat siránkozással tölteni??? Sehol.. Minden valamiért történik és én hiszem, hogy oka van annak, hogy itt vagyok. Épp ezért nem akarok egy percig sem bánkódni azon, hogy milyen messze van az még, amikor majd újra hazamegyek! Voltam otthon is eleget. Akkor annak volt meg, most ennek van itt az ideje! Tehát: "Don't worry, be happy!.." :)

Kitérő befejezve, szóval: felszált a gép, olvasok majd alszok. Arra ébredek, hogy a mellettem ülők az öveiket kapcsolgatják. Lassan leszállunk.. Kikeveredek a reptérről és megkeresem a buszom. Felcsüccsenek, utazok majd váltanom kell. A buszállomáson-ahol a másik buszra 3óránál is többet várnom kellett az éjszaka kellős közepén-megfagytam. Hál'isten fél2kor megérkezik a buszom, semmiperc alatt felpattanok, aludni próbálok..nem megy. -.- Hajnali 5kor végre valahára megérkezünk Leedsbe, ahol még várok vagy 20percet Johnra. Hulla vagyok.. Végre ő is befut, messziről integet, mosolyog majd erősen megölel. :) Felüdültem, jól esett. Hazauton elmondja, hogy mik történtek a hét folyamán és hogy Lucy mennyire hiányolt engem. :) Repesett a szívem!!! Itthon még alszik Julia és Lucy is. Felbattyogtam és belezuhantam az ágyikómba. Délkor tértem magamhoz. Lemegyek és Lucy ugy ugrott a nyakamba, hogy majdnem elestem és közben sikitozza, hogy mennyire hiányoztam neki! Én pedig boldog vagyok! :) Mesél és mesél és játszunk és mesét nézünk és párnaháborúzunk és játszunk ismét-de nem teher. Annyira élvezem, és érzem a szeretetét. Így minden sokkal könnyebb! :) Julia nem volt itthon, este 6körül jön meg és tőle is egy erős-meleg ölelést kapok. Mesél, mesélek, pletykálunk órákon át szórakoztatjuk egymást. :) Érzem, hogy itt is itthon vagyok.. nem kívánok többet! :)
Mikor már éreztem, hogy lassan nem bírom tovább, elköszöntem és feljöttem.. Azzal a gondolattal a fejemben alszom el, hogy "milyen jó nekem, hogy ennyi ember szeret és hálát adok az égnek, hogy itt lehetek.." :) Csak pozitívan!

Hétfő, azaz ma. Bank holiday. Reggel valamikor 8körül ébredtem ajtókopogásra. Lucy volt. :) Kinyitom az ajtót és a nyakamba borul. Eszemaszüvit kicsi aranybogaram. :) Lementünk, Julia már lenn volt. Zabi után mindenki összerittyentette magát és valamikor 1után sikerült elindulni kirándulni a közeli Harewood nevü helyre ami egy óriási kastélyt jelent egy óriási és csodálatosan szép zöld területtel körbevéve.

fentről.

Mivel ma ott gyerekfesztivál volt, hát nehézkesen és lassan értünk oda. Az állam leesett annyian voltak.. több ezer ember és gyerek. :) Csak ámultam.

Miután megsimogattuk Peppa Pig-et és Ben10-t is, lecsüccsentünk piknikezni a ragyogó napsutésben. Lucyval játszottunk egy rakást ismét és nagyon sokszor elismételte, hogy rettenetesen örül annak, hogy visszajöttem. :) Később megnéztük Mr Tumble előadását, ugráltunk és énekeltünk mint a gyerekek. :D Előadás után körbesétáltuk a Harewood állatkertjét. Állatkert után hazafele vettük az utunkat. Valamikor fél7 körül hazapottyantunk, Julia ágyba bújt mert rosszul volt, John nekiállt a laptopjának én pedig kaját készítettem Lucynak. Evett én addig rendberaktam a konyhát, vacsi után ágyba raktam őt majd a nappalit is élhetővé varázsoltam. Ezután feljöttem. Azóta a blogot írom, közben még levoltam jóéjt kívánni is és idáig értem. :)

Azért írtam az otthonlétről is, mert én úgy gondolom, hogy a hazaruccanás is az au-pair életemhez tartozik. :) Meg egyébként is, arra is jó, hogy ha majd emlékezni akarok, csak visszaolvasom a blogom és kész..

Na nem untatlak tovább. Ágyba lódítom magam, mert holnaptol suli. Pusszanat nektek. :)

És a képek is: