2012. október 11., csütörtök

Hivatalosan is magyar !

Mérföldekkel le vagyok maradva már megint... Először is azért, mert amint megérkeztem Rómából, Lilym már itt várt és karöltve nekikezdtünk a legeslegszuperebb hetemnek, amit több mint 5 hónapos Itáliában való tartózkodásom alatt átéltem!! :)
Másodszor pedig azért, mert történt itt egy s más (otthoni) családi esemény, ami miatt eléggé kiakadtam és ami miatt nem igazán volt kedvem boldog dolgokról regélni nektek... És hát nem mintha mostmár boldogságban úszkálnék, csak arra gondoltam, hogy vagy most írok blogot, vagy az egész a feledés homályába fog merülni, mert addig halogatom majd, amíg el nem döntöm, hogy 'mostmár lényegtelen leírni az ezer éve történteket' ...

Szóval, hol is kezdjem.? Á, megvan...
Eléggé nehézkesen ugyan, de megoldottuk hosztékkal, hogy (szept 24.) hétfőn este elszabaduljak a munkából épp időben, hogy elérjem a reptérre tartó buszomat. Az egész pontosan 2 percen múlott.! Az történt ugyanis, hogy Rt uszodába kellett vinnem és az apuka aki hozott minket haza, csigalassúsággal készült el a lányával óra után, így én hiába voltam készen és toporogtam az ajtóban indulásra várva, semmit nem tehettem... Ennek köszönhetően pontosan 10 perccel a buszom indulása előtt toppantam be itthon a két kislánnyal, P már az ajtóban várt, én elragadtam a kisbőröndöm és száguldoztam(!!) is a buszmeg felé. Persze megjegyezném, hogy az emberek szinte tátottszájjal bámultak, itt ahol mindenki olyan nyugodt és soha nem siet sehova, sőt majdhogynem lustaság van, elég furcsa látványt nyújthatott egy kisbőrönddel szaladgáló hölgyemény =D.
Na, a lényeg, hogy elértem a buszom, felpattantam rá és 10 perc múlva már a reptéren is voltam (ja, mert amúgy 10 percre lakunk a reptértől). Megkerestem, hogy mi, hova, merre - átmentem az ellenőrzésen és jöhetett az unalmas várakozás.
A gép késve szállt fel és az egy órás út alatt egy rakást rázkolódtunk. Amikor végre, szerencsésen földet értünk Rómában, akkor képzeljétek ott nem engedtek leszállni a gépről !!! xD Mégpedig azért, mert nem volt busz, ami elvigyen a terminálhoz...! Szóval nem volt elég, hogy késett a gép, de még plusz 40 percet dekkoltunk a fedélzeten, amíg végre valahára előkerült egy buszocska és zötyöghettünk a terminálok felé... :D Szerény véleményem szerint 40 perc alatt gyalog is simán eljutottunk volna a célhoz :D!
A terminálhoz érve rohantam is a vonatmegálló felé, hogy minél előbb Valentinánál legyek, ugyanis szegény engem várt a vacsorával. Persze, hogy meg ne szakadjon az 'Angi utazik Murphyvel' sorozat aznap esti adása, a csodás események úgy folytatódtak, hogy a vonatmegállóban rakás ember volt és mindenki az egyetlen egy jegyeladó bácsitól kívánta megvenni a jegyet, ugyanis (!!!) volt ott 4 jegyautómata, de mind a 4 out of order, azaz egyse működött !!! :D Szépen kivártam a sort, a jegyeladó bácsi olyan lassan ügyködött két kollégájával, hogy vagy 3 vonat ment el, amíg én sorra kerültem... Mindenki már dúlt-fúlt, és amikor egy angol kisöreg egy perccel késte le a vonatát és szólni mert, hogy 'hééékás, dolgozz má gyorsabban', akkor a jegyeladó bácsi közölte vele, hogy 'ha valami nem tetszik, akkor menj vissza oda, ahonnan jöttél' :DDD Mindezt az orrom előtt.! Hát...
Végre aztán 9 helyett valamikor 11 felé toppantam be Valentina lakásába és a másnapi teendők, útiterv megbeszélése után már húztam is a csendest. ZzzZzzZZZzzz

Másnap reggel elkészültem és magabiztosan indultam el a buszmegállóba, hogy eljussak a Konzulátusra, ahol az állampolgársági esküt kellett letennem. Öt perc, jött is a busz, felpattantam rá és már süvítettünk is bele Róma reggeli forgalmába. Minden okénak nézett ki, mindaddig, amíg észre nem vettem, hogy nem sűrűsödik a forgalom, hanem gyérül... ami valahogyan azt sugallta, hogy lehet nem jó irányba haladok már vagy 20 perce !!! xDD Gyorsan kérdezem is az egyik bácsikát mellettem és ő legnagyobb bánatomra megerősít a gyanúmban, hogy igenis nem jó irányba zötyögök ! Murphy !!!.... Ez nem is lett volna akkora baj, ha elindulok kicsit korábban, de így emiatt a baki miatt késésben voltam... ööö... nagyon ! -__-' (bvxbvhgdgkjhskckd !!!) Gyorsan fogtam egy taxit és köszönhetően az öreg bácsikának 10 perces késéssel ugyan, de megérkeztem. :D. Ott majdhogynem berohantam a helységbe, amikor kint közölték, hogy rajtam kívül hárman még mindig nem érkeztek meg, szóval semmi probléma. ;) huhh *homloktörlés*
Tanulság: ha nem vagy biztos benne, hogy a százhúsz irány közül épp melyik felé tartasz, kérdezd meg a buszsofőrt, mert lehet, hogy pontosan az ellenkező irányba fogsz elmenni, mint amerre eredetileg szerettél volna és akkor aztán cseszheted! :DDD
Végül az eskütételt vagy fél óra késéssel kezdtük meg, szerre befutott a három másik hiányzó személy is. Lecsüccsentünk a pihe puha székekbe és figyeltünk szépen a nemtudomkire! :D Hú, Úristen milyen furcsa volt, hogy mindenki magyarul társalgott körülöttem :D.
Na, aztán miután elmondták, hogy mi következik, felálltunk és a konzul bácsi után közösen elmondtuk az esküt, elénekeltük a himnuszt és a szózatot majd átadták a papírt melyen rajta áll, hogy mindannyian magyar állampolgárokká váltunk.! *_* Jajj de rég vártam én már erre édes Jóistenem. !!! Alig bírtam visszatartani a könnyeimet :D. Mikor aztán mindenki megkapta a papirosát, pezsgőt is kaptunk és fülig érő mosollyal távozhattunk a Konzulátusról. (Aki messziről jött, annak lehetősége volt ott rögtön a magyar útlevelet is igényelni, úgyhogy nekem most már az is készülőben van és remélhetőleg hamarosan megérkezik ide !!! Juppííí!)



Ezen esemény után már semmi sem ronthatta el a kedvem, majdhogynem libegve sétáltam körbe a városba kicsit, aztán fogtam egy buszt és a buszsőförbácsi kedves segítsége által sikeresen hazaértem Valentinához. :) Megebédeltem majd megírtam az előző bejegyzést, lustálkodtam, ezaz. Valentina valamikor 8 körül ért haza, vacsoráztunk, összekaptuk magunkat, robogóra pattantunk és már suhantunk is a belváros felé !!! ^_^ Jajj, hát én sosem tudnám megunni ezt a Rómában való esti robogózásokat.!!! *_* De tényleg.
Találkoztunk Priscila ismerősünkkel, pontosan a Colosseummal szemben leparkoltunk és beültünk egy italra az út túloldalán levő bárba :). Hát, meg kellett ünnepelni a nap eseményeit ;).
örök szerelem 

Priscila, Valentina & én.
Későn értünk haza, másnap kábé 10ig húztam a csendest :D! Miután feltápászkodtam, megreggeliztem, mivel az idő nem volt valami csodás így nem mozdultam ki majd csak ebéd időben, amikor is bevonatoztam a belvárosba, hogy Valentinával találkozzak és egy közös ebéd keretében elköszönhessek tőle, mert én este ugye indultam vissza Cagliariba. Elfogyasztottunk egy-egy fél csirkét :D, búcsút vettünk és én elindultam egy apró sétára a városban.

Az idő még mindig nem volt rózsás, sőt még esett is kicsit, így csak sétálgattam össze vissza, elmentem a Trevi kút-hoz és a Spanyol lépcső-höz, majd vissza Valentina lakására, elvenni a táskám.








A csomagom felszedve időben elindultam a Valentina lakásától 10 percnyi sétára található vasútállomásra, mivel amikor jöttem vissza Trastevere-re akkor láttam, hogy rakás vonatjárat késésben volt vagy ami mégjobb törölték... Időben oda is értem, láttam is, hogy az én vonatom is késésben van, de nem volt gáz, mert úgye tanulva az azelőtt való napi bakiból, aznap időben elindultam :). Persze Murphi megint ott leselkedett - harmadik az isten igaza alapon - és egyszercsak be is mondták, hogy a reptérre tartó vonat törölve - amikor is én szívrohamot kaptam -, de aztán javították magukat és közölték, hogy 10 perces késéssel ugyan, de jön .! Oh mama...
A reptéren találkoztam az egyik Cagliari-i ismerősömmel, aki ugyanazzal a géppel jött vissza ide, jól elcsacsogtunk, majd haza is hozott.
Cagliari:)
Itthon az én drága egyetlen Lilym, aki dél körül már megérkezett Cagliariba, tárt karokkal várt és következhetett a hét, amit sosem felejtek el !!! *_*

Nos mára ennyi, hamarosan megpróbálkozok egy kis beszámolót összedobni arról a bizonyos hétről. Gyűjtöm az ihletet :D!

Csók nektek innen a még mindig nagyon meleg Szardiniáról.
XoXo
Angi

2 megjegyzés: