Bay of Islands (nov 25-27)

***

A Bay of Islands (Szigetek öble) Új Zéland legészak-nyugatibb része és 144 szigetet foglal magába. Ez az ország egyik legnépszerübb halászati, vitorlázási és turisztikai célpontja.

***

November 25, péntek
Este 7 kor Emma(svéd), Andreas(svéd) és én útrakeltünk hogy eltöltsünk egy kalandokkal telinek igérkező hétvégét Új Zéland északi csücskében. :)

Kb négy óra autókázás után este 11körül megérkeztünk egy Paihia nevü helyre ahol a szállásunk volt. Lecuccoltunk és álomba is zuhantunk.

November 26, szombat
Reggel 7kor keltünk, zuhany, reggeli majd összeszedtük magunkat és nekivágtunk az aznapi kalandoknak. :) Első uticélunk a kikötőhöz vezetett, ugyanis egy - a szigeteken átvivó/szigeteket bemutató/delfinnéző - hajóútra fizettünk be. 

Az élmény amiben részem volt igazán megfizethetetlen.. Csodálatos, mesebeli, szinte misztikusnak nevezhető helyeken hajókáztunk végig.. A képek nem tudják visszaadni azt ami ott van.. a nyugalmat, békét, csendet, a végtelen óceán szikláknak nekicsapódó hangját.. Ezt látni kell(ene)!

elindultunk.. :)

Persze a delfinekkel találkozós rész sem volt elhanyagolható. ^_^ Óriási delfineket láttunk! Körbe ugrálták a hajót, majd 120szal továbbúsztak.. :) Igyekeztem féyképezni őket de eléggé nehéz volt..

Elhajókáztunk a híres 'The Hole In The Rock' - ig majd visszafelé vettük az irányt.

Hole in the Rock

...áthajóztunk a lyukon. :D

bye-bye ^^

A visszaúton megálltunk és ebédeltünk az egyik szigeten.:)

A hajótúra után kifeküdtünk napozni a partra - ahol szépen el is égetett a nap :D - 

Majd fél 3 körül bepattantunk az autóba és irány Kerikeri.. az ugrás helyszine. :) Húúú hát kb nagyon be voltunk f*sva mindhárman :D és az sem könnyített a dolgon hogy ugrásunk időpontja 3kor lett volna, ehelyett 7kor mentünk fel.. :D Szóval volt időnk lerágni a körmeinket! :)) 
Az ugrásról: már kislány korom óta vágytam arra, hogy egyszer ugrani fogok! :) Ez nem fejemből csak ugy kipattant ötlet volt, ez egy álom volt. ^^ Persze annak ellenére hogy terveztem, az egész dolog elég hirtelen jött, ugyanis az egyik au-pair kolléga egyszer csak felajánlotta hogy ha akarom eladja nekem a jegyét, mert neki nem lesz ideje megcsinálni! Szóval ragadtam is az alkalmon mert igy $400 helyett $150 ért ugorhattam! ;)
Amugy itt mindenki az extrém sportok szerelmese, és úgy kb minden sportoké.. :) Mindenki hiper-szuper aktív. :) A légibúvárkodás/skydiving pedig az au-pairek körében nagyon-nagyon népszerű. Ezt elősegítendő - rengeteg online weboldal van, ami naponta bombáz különböző leárazási ajánlatokkal. Azaz ha feliratkozol hirlevélre akkor naponta kapsz egy e-mailt öt különböző ajánlattal(mint például $100 helyett megkaphatsz valamit $40ért stb) Szóval ezek a weboldalak néha kincset érő ajánlatokat tartalmaznak és nagyon boldoggá tudnak tenni. :D
Na de eltértem a tárgytól - szóval ugrás.. fél hétkor kezdtünk el öltözködni, akkor már nem is izgultam :D inkább úgy voltam vele, hogy 'menjünk máááár' :DD Szóval 7kor megérkezett a repülőnk, én és Emma pedig röhögve beszálltunk a gépbe. Én a főnökkel ugrottam, mert az instruktor akivel eredetileg be voltam osztva nem ért földet időben :D Szóval extrabiztonságban kezdtem érezni magam! :))
Aztán Emma és én kinéztünk az ablakon, majd a sikítottunk! Emma azért mert félt én a gyönyörtől ami elénk tárult. :D kb 3700 méter (12 000 feet) magasra mentünk fel majd a pilóta jelzett, hogy ideje mozdulni. Elsőként Emma ugrott majd én. ^^ Az ugrás pedig ugy történik, hogy az instuktor összekötöz magával majd kinyilik az ajtó, kirakod a lábaid és keresztbe teszed a kezeid magad előtt. Az instruktor számol 3-2-1 majd ellöki magát a géptől és zuhantok. :D Mi még pördültük is eggyet a levegőben! ;) Aztán megkopogtatja a vállad és ekkor szétrakod a kezeid és átengeded magad a zuhanásnak. *_* És az az élmény amit egyszerűen isteni.. csak zuhansz a felhők felett, talán fel sem fogod mi történik.. én csak sikítottam. :DD De nem a félelemtől, hanem az adrenalin miatt ami felgyülemlett bennem. Majd kb 1500 méteren kinyílik az ejtőernyő és onnantol csak szálingóztok lefelé, ami max 10 perc :) Mi még a lemenő napot is láttuk. ^^ Aztán landolás és adrenalin tultengésnek betudható sikítás, ugrálás, mindenkitmegakarokölelni roham :DDD
Óriási, megfizethetetlen élmény és egy álom valóra válása - repültem! *_* És komolyan mondom ha egyszer megtapasztaltad ezt az érzést akkor nincs olyan hogy nem akarod megtenni ujra és ujra! ;) Szóval én biztosan megyek még.. ez nem volt az utolsó! :)

...kezdődik... :D

hehe xD

földetérés. :)

:DD adrenalin-tultengés.

;)

Miután aztán kicsit lecsillapodtunk, visszaszáguldoztunk a szállásunkhoz. Ahol egyébként egyik pillanatban még vacsiztunk, a másikban azon kaptunk magunkat hogy egy ismeretlen srác szülinapját ünnepeljük. :)) Jól telt az este na.. ;))


November 27, vasárnap
Reggel 6kor keltünk, zuhany majd összepakolás, szállás elhagyása. Egy kb 1.5 órás autóut várt ránk- az aznapi busz-túra helyszínéhez kellett eljutnunk. Az ut igen kanyargós volt, hegyre föl- hegyről le.. ennek következtében mikor megérkeztünk én szépen kidobtam a taccsot. :)) 

9kor beszálltunk a buszba és irány Cape Reinga (Reinga fok - leírás magyarul)). 
-A Reinga-fok - Cape Reinga - az új-zélandi Északi-sziget legészakibb pontja. Itt találkozik a Déli-Csendes-óceán a Tasman-tengerrel, és itt áll az a fehérre festett világítótorony, mely minden 26 másodpercben fényjelzést ad le.-

Csodás tájakon átbuszozva valamikor dél körül érkeztünk meg. Majd kb egy órán át táthattuk a szánkat ott. És mi tátottuk is...
Cape Reinga eszméletlenül gyönyörü hely! Csodás ahogy ott állsz egy hegy tetején és körbenézve alattad terül el a végtelen kékség.. a tenger és az óceán egymásba csapódása óriási hullámokat gerjeszt te meg csak nézed ezt fenntről.. :) A legeslegjobb szó ami eszembe jut jellemzésként erről a helyről, az az, hogy békés, végtelenül megnyugtató. 

meeting point- avagy ahol a tenger és az óceán egybeolvad és NZ északi vége eltűnik a mélységben. :)

Egy órás nézelődés után visszaszálltunk a buszba és irány a 90 mile beach, azaz a 90 mérföld hosszú tengerpart. Legelőször a homokdomboknál parkoltunk le, itt kaptunk egy egy piros szörfdeszka-szerű valamit, felmásztunk a domb tetejére és a forró homokon sikítozva lecsúsztunk :)) Olyan jó móka volt, Istenem mennyit röhögtem :))

Andreas&Emma :D

Csúszkálás után pedig végigbuszoztunk a 88km hosszu tengerparton 

Majd az autópályán kötöttünk ki és száguldoztunk vissza a túra indulásának helyére. Ekkor már 4pm volt. Rettenetesen fáradtak voltunk, behuppantunk az autóba és tekertük hazafelé.. 9kor már be is toppantam a babasírástól hangos házba.. :)


És itt véget is ért eme extra-hiper-szuper hétvégém!!! Eszméletlenül csodás helyeken jártam, és azt kívánom bárcsak a képek visszaadnák azt amit láttam.. Minden esetre nagyon-nagyon igyekeztem, hogy beszámolómat élvezhetővé tegyem. :)

Bocsi hogy ilyen soká tartott, hogy összehozzam ezt nektek, de tényleg eszméletlenül elfoglalt vagyok.. és ha van is egy-két szabad órám akkor sietek legalább az e-mailjeimet megnézni, vagy csak enni valamit.. haha
Nekem a blogoláshoz idő kell, szöveg-képek.. minden.. és nem is akarnám összecsapni az egészet.. Értitek. ;)

Lehet hogy ha majd az időm engedi, akkor készítek egy videót a többi 800 valahány képből :D Ezeket a képeket 9pm óta válogatom, egy és fél órán át töltötte fel a blogspot, 50 perce illesztem be őket oda ahova kell.. szóval most hajnali 1 van és én épp csak végeztem! Na.

Most mentem, kövi poszt a kisbabánkról lesz. ;) Remélem minél előbb össze tudom majd tángálni a bejegyzést. :))

Csók.